Romlott a helyzet 2011-hez képest

A háztartások több mint 21 százaléka szenvedett el katasztrofális egészségügyi kiadásokat 2014-ben – derül ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ

(ÁEEK) átfogó tanulmányából. Vagyis a létfenntartási küszöb feletti kiadásaik legalább 40 százalékát közvetlen egészségügyi ellátásra költötték, és ennek nyomán a szegénységi küszöb alá kerültek, vagy már eleve a szegénységi küszöb alatt álltak. (Amikor valamilyen jelentős egészségügyi kiadás terheli a családok költségvetését, akkor beszélhetünk „katasztrofális” egészségügyi kiadásról.)

Azokban az országokban, ahol a kiadások nagy részét kötelező társadalombiztosítás vagy adó fedezi, és az out-of-pocket (magánegészségügyi) kiadások nem haladják meg az összes egészségügyi kiadás 15 százalékát, a katasztrofális kiadásokkal sújtott háztartások aránya is alacsonyabb. Magyarországon az out-of-pocket kiadások ennél a mértéknél lényegesen magasabbak: 2014-ben az összes egészségügyi kiadás 28,3 százalékát tették ki.

2011-ben a szegény családok 19,89 százalékát terhelte valamilyen extrém egészségügyi kiadás, ehhez képest a katasztrofális egészségügyi kiadások aránya tovább nőtt, és 2014-re tízből már több mint két családot (21,58 százalék) érintett valamilyen extra költséggel járó egészségügyi kiadás.

A katasztrofális egészségügyi kiadásokat elszenvedő háztartások részaránya Budapesten a legalacsonyabb: 11,74 százalék, szemben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tapasztalható maximális értékkel, Kelet-Magyaroszágon tízből valamivel több mint három családnak (33,53 százalék) okozott anyagi nehézséget a család valamely tagjának a gyógyíttatása.

2014-ben a háztartások 13,62 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt. Azoknak a háztartásoknak a részaránya, amelyeknek nem volt közvetlen egészségügyi kiadásuk, a nem szegény háztartások esetében 12,05 százalék, míg a szegény háztartások esetében 25,25 százalék. Tehát a szegény háztartásoknak több mint kétszer akkora hányada nem vett igénybe közvetlen kiadással járó egészségügyi szolgáltatást, mint a nem szegény háztartások. Ez a különbség arról tanúskodik, hogy a közvetlen egészségügyi kiadások visszatarthatják a szegény háztartásokat a szolgáltatások igénybevételétől – írja a jelentés.

A lakosság egészségügyi kiadásokkal szembeni pénzügyi védelmét a kiterjedt társadalombiztosítási rendszer hivatott szavatolni. Hazánkban az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt és 2014-re elérte a 28,3 százalékot a lakosság közvetlen egészségügyi kiadásainak összes egészségügyi kiadáson belüli aránya. A katasztrofálisnak minősíthető egészségügyi kiadás különösen az alsó két jövedelmi ötödben okoz nehézséget a családoknak – írja a jelentés.