Januártól közjegyző előtt is köthetünk egyezséget

Újabb eljárással bővül a közjegyzői tevékenységek köre: januártól polgári ügyekben már közjegyző előtt, bírósági eljárás nélkül is köthető egyezség vagyonjogi ügyekben, ha a feleknek jogvitájuk van, de meg akarnak egyezni – derült ki a 29. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon, a közjegyzőség 25 éves fennállását ünneplő budapesti konferencián. A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú lesz, így ha azt valamelyik fél nem tartja be, vele szemben akár közvetlen bírósági végrehajtásnak is helye lehet.

A közjegyzőség célja az igazságszolgáltatás működésének segítése, a bíróságok terheinek csökkentése – hangsúlyozta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, Tóth Ádám, hozzáfűzve, hogy a közjegyzők ma már évente közel egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat. Az évi több mint félmillió fizetési meghagyásos eljárásnak mindössze 6 százaléka alakul perré, míg a tavalyi 124 ezer hagyatéki eljárás után csak 386 esetben fellebbeztek.

A fizetési meghagyásos eljáráson kívüli nem peres eljárások háromnegyede három hónapon belül, több mint 90 százaléka pedig fél éven belül befejeződik, a fizetési meghagyások mintegy 80 százalékát három munkanapon belül, 94 százalékukat pedig 15 napon belül kibocsátják.

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára,Völner Pál szerint a családi jogviták megoldásában is fontos szerepük van a közjegyzőknek. Ezenkívül a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartása is közjegyzői feladat.

Az elmúlt 25 évben folyamatosan bővült a közjegyzők feladata, éves ügyszámuk 330 ezerről mára 1,7 millióra nőtt, a hatáskörükbe tartozó eljárások száma pedig a kezdeti hatról 22-re emelkedett. A klasszikus közjegyzői tevékenységek – hagyatéki eljárás, okiratszerkesztés – mellé több, korábban a bíróságok hatáskörébe tartozó eljárás – fizetési meghagyásos eljárás, előzetes bizonyítás, igazságügyi szakértő kirendelése stb. – került részben vagy egészében közjegyzői hatáskörbe, tovább erősítve a közjegyzők permegelőző-perelhárító tevékenységét. Az egymillió forint alatti lejárt pénzkövetelések érvényesítése esetén ma már főszabály szerint közjegyzőhöz kell fordulni, 2010 óta pedig a közjegyzői okirat, valamint közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás alapján közvetlen bírósági végrehajtás indítható az eljáró közjegyzőnél.