A fűtési szokások a felelősek a rossz levegőért

A lakosság nem érzi saját felelősségét a 85 százalékos kibocsátásban, egy februári 1000 fős, országos lefedettségű, reprezentatív felmérés pedig megmutatta, hogy a válaszadók 80 százaléka más szektort, az ipart és a közlekedést tette felelőssé a rossz levegőért – mondta Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára. A levegő minősége közügy és egyéni felelősség címmel tartott előadásában az államtitkár kiemelte,

szemléletformálás kérdése is, hogy helyesen tüzeljenek a lakosok.

Rácz András ismertette, a válaszadók szerint a lakossági fűtés csak 15 százalékban járul hozzá a levegőszennyezéshez. Éppen ezért szavai szerint tudatosítani kell, hogy a helytelen fűtéssel a kisméretűrészecske-kibocsátás révén a levegőszennyezésért a lakosság is felelős, és ne a szabályozott körülmények között működő ipart, közlekedést hibáztassa a légszennyezésért.

A felmérés szerint válaszadók 14 százaléka hulladékkal is tüzel, holott ezt jogszabály tiltja – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Hozzátette, hogy a lakosság – tévesen – a kezelt fa eltüzelését is környezetbarátnak tekinti, noha az ezekben lévő vegyi anyagok elégetése veszélyes.

Rácz András hangsúlyozta, a felmérés szerint a megkérdezettek 20-30 százaléka már találkozott a Fűts okosan! kampánnyal, és úgy értékelte, a felvilágosító munka sikeres, folytatásra érdemes.

Praktikus tanácsként az államtitkár kiemelte, hogy lakossági fatüzelésnél a fa mindig legyen száraz és kemény, széntüzelésnél ne használjanak lignitet, rossz minőségű barna szenet, továbbá ne tüzeljék el a kerti hulladékot, hanem inkább komposztálják azt.

Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője is arra hívta fel a figyelmet a kerti zöldhulladékról tartott előadásában, hogy tilos az avar égetése, mert szennyezi a levegőt, bár megjegyezte, hogy ezen az előíráson az önkormányzatok enyhíteni szoktak. Kiemelte, a talaj tápanyagtartalmának javítása érdekében a kertben sokat lehet tenni a zöldhulladék komposztálásával, amely révén javul a talaj ellenállóképessége, és csökken a légszennyezőanyag-kibocsátás.