Háromezer milliárd forintnál is nagyobb értékű beruházást indíthat el az EKR
Legalább 3000 milliárd forint értékű energiahatékonysági beruhását generálhat az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) Magyarországon a következő évtizedben – olvasható a KPMG közleményében. Bár ez a rendszer már két éve létezik, a beépített ösztönzők csak fokozatosan fejtik ki a hatásukat, így most indulhat el az igazi működése.
Az EKR lényege, hogy pénzügyi ösztönzőkön keresztül arra késztesse az energiakereskedőket és a -felhasználókat is, hogy közösen valósítsanak meg energiahatékony beruházásokat. Ez a modell már Európa több országában is hatékonyan működik.
Az EKR által ösztönzött beruházások teljes összege az évtized végéig elérheti a 3000 milliárd forintot, az általuk kiváltott energiamegtakarítás elérheti a 18 petajoule-t, ami évente csaknem 600 ezer köbméter gáz elégetését teszi feleslegessé
– olvasható a KPMG közleményében.
A szennyező fizet: súlyos bírság jár azoknak, akik nem spórolnak az energiávalA rendszerbe épített ösztönzők már ma is elég nagyok ahhoz, hogy számottevően javítsák az energiahatékonysági beruházások megtérülési idejét, így kellően vonzók legyenek a kereskedőknek és a felhasználóknak ahhoz, hogy komoly fejlesztésekbe kezdjenek. |
A rendszer lényege, hogy ha az energiakereskedők nem teljesítik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által előírt energiamegtakarítási kötelezettséget, akkor gigajoule-onként 50 ezer forintos bírságra számíthatnak. Hogy a rendszer mennyi energiát tart megtakaríthatónak, az a szabályozás szerint évente nő az energiakereskedők forgalma alapján: 2022-ben 0,6 petajoule, 2023-ban a tavalyi mennyiség 3-szorosa, és a 2021-es mennyiség 6-szorosa lesz, és 2024-ben még tovább emelkedik.
A KMPG arra számít, hogy az EKR-t elsősorban a vállalatok fogják igénybe venni, amikor energiahatékonysági fejlesztésekbe kezdenek.
Egyfelől a projektekbe már a legelején szükséges energetikai auditort bevonni, és az így elnyerhető megtakarítást előzetesen célszerű meg is tervezni, így a kapcsolódó költségek csak egy meghatározott beruházási volumen mellett térülnek meg az elnyerhető kvóták értékesítéséből
– írták a közleményben.
A rendszer működése ma még nem teljesen stabil, felmerülhetnek problémák. A beruházási döntéstől a hatékonyság javulását tanúsító fehér bizonyítvány megszerzéséig számos ponton bukhat el a projekt. A fehér bizonyítvány ugyan korlátozottan forgalomképes értékpapír, de piaca jelenleg nem kialakult, megszerzése komoly audittal és adminisztrációs terhekkel jár.
Bár a rendszer még gyerekcipőben jár, így is értékessé vált a beépített ösztönzőknek köszönhetően, ezért a kereskedők és a felhasználók is rászánják magukat a fejlesztésekre.
Míg az EKR első két évében a kötelezettek jobbára inkább kifizették a gigajoule-onkénti 50 ezer forintos büntetést, addig 2023-tól már megéri a fáradságot a kötelezett szolgáltatóknak és a kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy az energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával és ennek igazolásával nyerjék el és osszák fel az így felszabaduló kvóták ellenértékét
– magyarázta a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás szektorának vezetője, Losonczy Géza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.