Klímaválság: a szakértő üzeni, ma már a holnapot fogyasztjuk

„A klímaválság civilizációs válságot fog hozni, a sok-sok összeütközés, a háborúk mind ennek a tünetei. Az 1972-ben kiadott A növekedés határai című tanulmány megjósolta, hogy az ipari forradalmak nyomán elért iszonyatos mértékű termeléssel – mely biztosította a mindennapi kényelmünket – elérjük a határt, és elkezdjük felélni a bolygónk tartalékait. Ma már a holnapot fogyasztjuk” – mondta a Világgazdaságnak a 10 millió Fa civil szervezet alapítója, Bojár Iván András.

Klímaválság: jelenleg minden a profitról, növekedésről szól

Szerinte jelenleg 

Eközben mind a 8,1 milliárd embernek a Földön nagyjából ugyanannyi levegőre, vízre van szüksége, ehhez viszont az kell, hogy globális léptékben egyenlőbb hozzáférést biztosítsunk a természeti erőforrásainkhoz – vagyis teljesen újra kell gondolnunk mindent.

A művészettörténész 2019-ben hozta létre a 10 millió Fa-közösséget, a szervezethez azóta önkéntesek hada, és megannyi vállalkozás csatlakozott. 

Bojár Iván nem támogatóként, hanem partnerként tekint a melléjük álló vállalatokra, amelyek ideális esetben ugyanúgy gondolkodnak, mint a civilek: tudják, hogy 

• a természeti erőforrások végesek, és mivel 
• ezen a bolygón szeretnének továbbra is élni, 
• a faültetéssel hozzájárulnak a természet egészséges működéséhez. 

„Én a saját környezetemért tudok felelősséget vállalni – mert ehhez van erőforrásom –, egy több ezer embert foglalkoztató cég ugyanakkor nagyobb összeget képes minderre fordítani. A vállalatok pontosan tudják, hogy nem rendelkeznek a szükséges tudással a faültetéshez, nálunk viszont összegyűlt egy ütőképes, motivált szakembercsapat, amely meghatározza a programot. Éppen ezért velük közösen ültetünk és éltetünk” – fogalmazott Bojár.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása alapján a magyarországi zöldfelületnek 20,8 százaléka erdő.

Bojár Iván ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ez némileg kozmetikázott adat, mivel a monolitültetvényeket is beleszámítják, amelyek nem alkalmasak a növény- és állatvilág gyümölcsöző együttélésére. Ez is arra sarkallja őket, hogy még több fát ültessenek. 

Bojár nemrég írta alá az Európai Zöldek petícióját, amely arra ösztönözné az EU döntéshozóit, hogy nagyobb mennyiségű fát telepítsen Európa. „Emiatt hívták életre az ESG-t, 

– közölte. Hozzátette: a 10 millió Fa az ENSZ 17 elemes fenntarthatósági céljai (SDG) közül 11 kategóriának megfelel. A céges ESG-értékeket a nagyarányú faültetéssel, a nagy mennyiségű szén-dioxid megkötésével pedig nagyszerűen lehet javítani.

Azzal, hogy a magyar Országgyűlés tavaly elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, közismert nevén, ESG-törvényt, a magyar vállalatok is tisztább képet kaptak arról, milyen kötelezettségeik vannak – többek között – a környezetvédelem terén. Dönthetnek például úgy, hogy az emberiség fennmaradása érdekében környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekhez kapcsolódnak.

Ők a sorfától az erdőültetésig mindennel foglalkoznak, a Miyavaki erdők jelentős részét például e szervezet ültette hazánkban. „Nem elhanyagolhatók a közvetett és direkt társadalmi hatások sem, amelyek a faültetés során alakulnak ki” – mutatott rá. 

ESG: nem egy újabb kiadási tétel az excelben

A művészettörténész arról is beszélt, hogy olyan nagy társaságok, mint a K&H Bank, a Gránit Bank vagy a Zwack, komoly mennyiségű erőforrást fordítanak a faültetésre, de a „kisebbeknél”, például a Content ’n more ügynökségnél, illetve a Graphasel dizájnstúdiónál is már egy újfajta civilizációt építenek. „Muszáj, hogy a többiek is felismerjék ennek a fontosságát, és ne egy excelben keletkezett új kiadási tételként tekintsenek az ESG-re, hanem hogy ezzel az összeggel a gyermekeik, unokáik életének a működő környezetét teremtik meg. Ez tulajdonképpen egy befektetés a jövőbe” – hangsúlyozta a 10 millió Fa alapítója. Kiemelte: egyelőre csak a legnagyobb cégeknek kell ESG-re költeni, néhány év múltán viszont már minden gazdasági vállalkozásnak. „Ezért mi már most elkezdtünk olyan földterületeket keresni, ahol több száz vagy akár ezernél is több hektáron tudunk majd fákat ültetni a vállalatok ESG-programja révén.”

A közelmúltbeli projektek közül felidézte a K&H-val közös hűsítőliget-projektet és a Miyawaki-erdőültetést Ferencvárosban a Zwackkal. „Az erdők révén zsebkendőnyi területen is hatalmas szén-dioxidmegkötő-kapacitás keletkezik” – magyarázta Bojár Iván.