Túlpörgette az árstop a csirkemellkeresletet

Egy év alatt 41,7 százalékkal, kilogrammonként 378 forintra emelkedett az élő vágócsirke felvásárlási ára, míg a vágópulykáé ugyanebben az időszakban 27,7 százalékkal, 498 forintra nőtt

– derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) 2022 első huszonöt hetének árait összesítő adataiból. Az idei év első hete óta az áremelkedés a csirkénél 18,6, a pulykánál pedig 10,6 százalékos volt. 

Az idei első négy hónapban a magyar baromfihúsexport mennyiségben 4,6 százalékkal, 72 ezer tonnára csökkent, míg értékben 10,3 százalékkal, 61,4 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben ugyanebben az időszakban mennyiségben is nőtt a baromfihúsimport, a 27 ezer tonnás behozatal 29,4 százalékos bővülést mutat, értéke pedig 53,4 százalékkal, 19 milliárd forintra emelkedett ugyanekkor. 

Május végéig 253 ezer tonna baromfit vágtak le, 12,7 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a vágócsirke mennyisége 182 ezer tonna volt, ami 5,9 százalékos, a vágópulyka pedig 38 ezer tonnát tett ki, ami pedig 3 százalékos növekedés. 

Az emelkedő termelői áraknak – ahogyan azt a sertésfeldolgozók is jelezték – meg kell jelenniük a fogyasztói árakban. A sertésnél a fogyasztók – leszámítva az árstopba került combot – a boltokban 25-30 százalékos drágulást érzékelhettek, miközben a felvásárlási árak 60-65 százalékkal emelkedtek január óta. A baromfihúsok esetében – amelyek között a mell és a farhát került a hatósági áras rendszerbe – a fogyasztói árak növekedési üteme jobban közelítette a termelői árakét, a csirkecombért 36, a pulykamellfiléért pedig 16 százalékkal kellett többet fizetni a boltokban. 

Az árstop bizonyos szempontból nem jött rosszul a hazai feldolgozóknak. Ahogyan azt Bárány László, a Master Good csoport tulajdonosa a VG-nek elmondta, 

a csirkemellfilé ára például Nyugat-Európában a korábbi 6-9 euróról 12-14 euróra emelkedett, ennek hatására a fogyasztás 30 százalékkal esett vissza.

Amilyen értetlenül fogadták, hogy a farhát mellett a mellfilé kapta meg az ársapkát, Magyarországon nem csökkent, sőt, 8-10 százalékkal emelkedett a belföldi fogyasztás – ebbe azért részben belejátszott a határ menti bevásárlóturizmus is. A fogyasztói ár 1700-1900 forint, ám ha megszűnne az árkorlátozás, 2300 körüli lenne az átlagár, akkor pedig a 20-30 százalékos fogyasztáscsökkenésnek nálunk is nagy volna az esélye – mondta. 

Ez a kereslet, párosulva a nagy hőséggel, az elmúlt időszakban már azt eredményezte, hogy egyes élelmiszer-áruházakban már csak szlovák csirkemellet lehetett kapni. Ahogyan azt Bárány László az InfoRádióban elmondta, a Master Good Kft.-nél körülbelül 25-30 százalékkal növekedett a belkereskedelmi igény. A magyar előállítói kapacitás véges, ám emellett az sem elhanyagolható, hogy az elmúlt hetek időjárása miatt 

a csirkeistállókban is nagyon megemelkedett a hőmérséklet, ami hatással van az állatok növekedésére, emiatt a levágott csirkék élőtömege is 10-12 százalékkal kisebb a szokásosnál. 

Az is hatással van a kínálatra, hogy a drasztikusan megemelkedett energiaköltségek és a madárinfluenza okozta telepítési korlátozások miatt mintegy 10-15 százalékkal kevesebb csibét tudtak hizlalásba állítani. Bárány László szerint azonban a hiány csak átmeneti, két-három hónap alatt a baromfikínálat egyensúlyba kerül a kereslettel.