Likviditási válságban az agrártermelők – kedvezményes hitel segíthet rajtuk
Súlyos likviditási válság van a magyar mezőgazdaságban, illetve a teljes élelmiszer-gazdaságban – mondta a Világgazdaságnak Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese. Ennek hátterében könnyen belátható okok húzódnak, hiszen sokszorosára emelkedett műtrágya-, illetve növényvédőszer-árakkal és energiaköltségekkel kell számolniuk a gazdálkodóknak, de jelentősen megdrágultak a vetőmagok, valamint a takarmányok is. Megszűnt az üzemanyag-ársapka, amely ugyanakkor – bár a médiában megjelentek fotók a benzinkutaknál sorakozó traktorokról – Máhr szerint az agrárgazdálkodók nagy részét nem is érintette, hiszen döntő többségük a telephelyeken tankol, ahol viszont korábban sem tudták igénybe venni a hatósági áras gázolajat.
A termelői költségek növekedését a Központi Statisztikai Hivatal adatai is mutatják, amelyek szerint
az idei első három negyedévben a mezőgazdasági termelői árak 49 százalékkal emelkedtek, a műtrágya-, növényvédőszer- és takarmányárakat is magában foglaló folyó termelőfelhasználás pedig 51 százalékkal drágult.
Máhr megjegyezte, az előző gabonatermelési szezonban, ősszel még az olcsóbb műtrágyával és növényvédő szerekkel dolgoztak a gazdálkodók, tavasszal és a 2022–2023-as szezonban azonban már a drasztikusan megemelkedett árú vegyszereket kellett használniuk.
Rendkívüli EU-támogatást kérnek a gazdáknak az uniós agrárminiszterekA mezőgazdasági tartalék aktiválását kérte az uniós agrárminiszterek többsége a magas energiaárak mezőgazdasági ágazatokra gyakorolt negatív hatásai miatt – közölte Nagy István agrárminiszter a szakminiszterek brüsszeli ülése után. |
Ráadásul mindez egy olyan környezetben történik, amikor az aszály által okozott terméskiesés miatt nagymértékben csökkent a termelők bevétele. E két hatás eredője a lividitási válság, amivel egyébként tisztában van a kormányzat is, miután a MOSZ közgyűlésén Nagy István agrárminiszter is erről beszélt. Máhr azt is kiemelte, az agrártermelők pénzügyi helyzetének romlása meglátszik a banki hozzáállásban is. Míg korábban a mezőgazdászok a legjobb adósok közé tartoztak, és a bankok emberei körbejárták a jobb agrárcégeket, hogy vegyenek már fel hitelt, mostanra csak akkor helyeznek ki forrást egy-egy társaságnak, ha az ügylet mögött nemcsak a cég garanciája van, hanem azon felül a magánszemély tulajdonosok még készfizető kezességet is vállalnak.
Eközben a kamatok elszálltak, ma már 20 százalék alatt nincs hitel
– mondta a MOSZ főtitkárhelyettese, hozzátéve, hogy ezek a feltételek közel sincsenek szinkronban a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességével.
E folyamatok következtében most ősszel a mezőgazdasági termelői ráfordítások jól láthatóan csökkentek, nagymértékben visszaesett a műtrágya- és a növényvédőszer-kereslet, ahol lehet, ott nem fémzárolt vetőmagot használnak a termelők. Ezek mellett pedig az is megfigyelhető, hogy bár elnyerték a támogatást a beruházásokhoz, sokan inkább elhalasztják a projekt megvalósítását, sőt, egyre többen véglegesen vissza is lépnek – közölte.
Majdnem félmillió tonna műtrágya hiányzik a magyar földekrőlMegduplázták árbevételüket a műtrágya-forgalmazók az első három negyedévben annak ellenére is, hogy harmadával csökkent az eladott mennyiség. |
Arra a felvetésre, hogy az elmúlt évek – elsősorban a növénytermesztőknél – eredményes gazdálkodásából felhalmozott tartalékokkal mi lett, a főtitkárhelyettes azt válaszolta, hogy az a pénz alapvetően az üzemek modernizálására volt félretéve, és őszre gyakorlatilag eltűnt, mert be kellett forgatni a forgóeszköz-finanszírozásba. A likviditási válság e jelentős forrás felhasználása ellenére áll fenn.
A probléma, hogy az egész nemzetgazdaságban is likviditáshiány van – mondta Máhr, aki szerint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) a Széchenyi Hitelprogram keretében jelentős segítséget kaptak kedvezményes kamatú, támogatott hitel formájában.
A hasonló méretű agrárüzemek azonban jelen pillanatban hátrányban vannak a mezőgazdaságon kívüli vállalkozásokkal szemben, hiszen az utóbbiak 200 millió forint forgóeszköz- vagy 400 millió beruházási hitelt vehetnek fel, míg az agrárosok legfeljebb 60, illetve 20 millió forint körüli összeget.
Van fény az alagút végén, csökkent az élelmiszer termelői áraLassulhat az élelmiszerárak növekedése a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. |
A programot ugyanis csak részben terjesztették ki az agrártermelőkre, mégpedig az Európai Unió által az ukrán válsággal összefüggésben engedélyezett 62 ezer euró mértékig. Ezek után azonban az EU lépett, és felemelte a 62 ezer eurós keretet 250 ezresre. Nagy István a MOSZ-közgyűlésen bejelentette, hogy ezt a lehetőséget – ami egyébként csak hazai forrást érint – a kormány biztosítja, és az erről szóló rendeletmódosításon már dolgoznak. A módosítás mindenesetre még nem jelent meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.