Madárinfluenza ide vagy oda, változatlanul a baromfihúsból fogy a legtöbb
A nemzetközi szintű Baromfi Világnap bevezetését a Baromfi Termék Tanács (BTT) kezdeményezte, és a javaslatot az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC), a Nemzetközi Baromfi Tanács (IPC) és a Baromfitudományi Világszervezet (WPSA) is támogatta. A BTT pedig az első hazai világnapi szakmai rendezvényeket 2014-ben szervezte meg. A Baromfi Világnap lehetőséget ad arra, hogy a föld lakosságának élelmezésében kiemelt szerepet játszó baromfis termékpálya felhívja a figyelmet táplálkozásban betöltött szerepére, aktuális trendjeire és jövőt érintő kihívásaira.
Jelenleg a baromfihús a legnagyobb mennyiségben termelt és fogyasztott húsféleség, és túlzás nélkül állítható, hogy
napjainkban a baromfihús és a tojás együttesen az emberiség legjelentősebb fehérjeforrása.
A világnépesség növekedésével e szerep tovább erősödik, hiszen az ágazat rendkívül hatékonyan, alacsony környezeti lábnyommal és vallási tilalmak nélkül képes kitűnő minőségű és magas táplálóértékű terméket előállítani.
Madárinfluenza, orosz–ukrán háború: gond hátán gond
Az Európai Unióban – elsősorban a hatályos rendkívül szigorú állatjóléti és állategészségügyi, higiéniai szabályozás miatt – kevésbe dinamikus a termelés növekedése, de a baromfiágazat stratégiai fontossága elvitathatatlan. Az EU élelmiszerrendszerében az ágazat becslések szerint 38 milliárd euró termelési értéket és évi 2 milliárd eurót meghaladó exportot ér el, ezzel több mint 370 ezer embernek biztosít megélhetést és munkát. Európa-szerte 25 ezer családi gazdaságban csirkéket, pulykákat és kacsákat nevelnek magas színvonalon.
A madárinfluenza-járvány sajnos az európai térség baromfi-állományaiban is súlyos károkat okozott. A vakcinás védekezés jogszabályi hátterét mára kialakította az Európai Bizottság, az alkalmazás lehetőségét biztosító kísérletek és vizsgálatok pedig folyamatban vannak.
A madárinfluenza-járvány okozta károkon kívül az orosz–ukrán háború is hat az európai térség baromfihús-előállítására. A BTT szerint
ez a borzasztó esemény sem ok arra, hogy az EU indokolatlan politikai kedvezményeket biztosítson Ukrajnának, illetve arra sem, hogy saját előírásainak és követelményrendszerének nem megfelelő termékeket bárhonnan – tehát nem csak Ukrajnából – piacára engedjen.
Az uniós termelőkre/termék-előállítókra nézve kötelező EU-jogszabályoknak éppen ezért vonatkozniuk kell minden unióba érkező importtermékre is. Ez nemcsak a tisztességes és egyenlő piaci verseny miatt fontos, hanem a fogyasztói elvárások (antibiotikum-használat, állatjólét), illetve az EU-s vásárlók élelmiszer-biztonsági szempontjából is.
Indokolatlan uniós állatjóléti tervek
Ugyanakkor nemcsak külső, hanem belső fenyegetettséggel is komolyan számolni kell a jövőben. Az Európai Bizottság számtalan olyan jogszabály megalkotására készül, amelyek ágazatok, termékpályák ellehetetlenüléséhez vezethetnek. Ezek közül ki kell emelni a bizottság állatjólétre vonatkozó új jogszabálytervezetét. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a közösség jelenleg is a világ egyik legszigorúbb állatjóléti szabályozásával rendelkezik, így a további szigorítások szükségessége eleve megkérdőjelezhető.
A Baromfi Termék Tanács szerint, bár a hazai baromfiágazat kibocsátását és teljesítményét az elmúlt évek megpróbáltatásai (Covid, madárinfluenza-járvány, orosz–ukrán háború) érdemben befolyásolták, a Baromfi Világnapon is van mire büszkének lenni:
- a KSH adatai szerint a hazai vágóállat-termelés közel kétharmadát a baromfihús adja,
- a hazai szükségletet meghaladó 130-140 százalék körüli önellátottsági szint,
- az ágazat exportteljesítménye dobogós helyen áll az agrártermékek között,
- hazánkban az ágazat közvetlen és közvetett foglalkoztatotti létszáma több tízezer családnak nyújt megélhetést.
Tovább bővülhet a baromfipiac, de ebbe belerondíthat a madárinfluenza és az ukrán importNövekedett tavaly a baromfiágazat itthon és az exportpiacokon is, de az év végén újra megjelenő influenzavírus a decemberi teljesítményt már lerontotta. A baromfipiaci helyzetkép alakulásában leginkább az ukrán import és a madárinfluenza hatásai játszhatnak szerepet, és míg a szárnyasok közül a csirkehús fogyasztása felfelé ível, a pulykahús áldozata a válságnak. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.