Rákaptak a cégek a befektetési alapokra

Egyre több pénzt tartanak befektetési alapokban a nem pénzügyi vállalkozások. A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint október végére a cégek értékpapírszámláin már több mint 606 milliárd forintnyi befektetési jegy volt, ami történelmi csúcsnak számít. A vállalatok az idén kaptak rá igazán a befektetési jegyek vásárlására, tavaly év vége óta 116 milliárd forinttal gyarapodott az állományuk. Történt ez annak dacára, hogy a cégek által korábban preferált pénzpiaci alapok hozama lenullázódott, sőt gyakran negatív lett. A pénzpiaci alapoktól el is fordultak a vállalatok, a jegybank adatai szerint szeptember végén már csupán 46,6 milliárd forintjuk volt ilyen befektetési jegyekben. Az alapokon belül a cégek sokkal jobban kedvelik már a kockázatosabb, ám magasabb hozammal kecsegtető konstrukciókat.

Október végén 6632 milliárd forintos történelmi csúcson volt az alapok vagyona. Miközben azonban a cégek lelkesen vásárolják a konstrukciókat, a korábban első számú befektetői szektornak számító háztartásoknál csökken az állomány:

a tizedik hónap végén már csak 3871 milliárd volt, ami 14 hónapos mélypontnak felel meg. A lakossági megtakarításokért azonban az alapokon kívül is verseny folyik, a kisbefektetők az állampapírok között is találnak vonzó kamatozásút, és az sincs kizárva, hogy a lakástakarékok állami támogatásának megvonása miatti hajrában is többen hozzányúltak az alapokban lévő pénzükhöz.

Az egyéb pénzügyi vállalkozások – például biztosítók, nyugdíjpénztárak – viszont növelik a befektetési alapokban kezelt vagyonukat, a magas kamatozású lakossági állampapírokhoz hozzá nem férő intézményi befektetők állománya az idén csaknem 250 milliárd forinttal 1737 milliárdra nőtt.

A befektetési alapok vagyonának nagyobbik része – csaknem 6300 milliárd forint – nyílt végű befektetési alapban van. A zárt végű alapok állománya az elmúlt három évben 300-400 milliárd forint között ingadozott, október végén 346 milliárd forint volt. Annak, hogy a zárt végű alapok vagyona érdemben nem nő, főleg az az oka, hogy az alacsony kamatkörnyezetben a korábban népszerű, 2–4 éves futamidejű tőke- és hozamvédett alapok indítása jóformán ellehetetlenült.

A nyílt végű alapok vagyonának csaknem négyötöde hazai eszközben van. Ezen belül egyre jelentősebb az úgynevezett egyéb eszközök aránya. Októberben már 3255 milliárd forint volt ebben a kategóriában, amelybe a többi között a készpénz- és számlapénzállomány, a lekötött betét, a befektetési jegy és az ingatlan is beletartozik.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható