„Bárhogyan nézek is az újonnan kialakítandó rendszerre, az teljesen biztos, hogy a minimálbért jelentősen, legalább 10 százalékot meghaladó mértékben kell emelni ahhoz, közelíteni tudjuk a garantált bérminimumhoz” – mondta a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Jelezte, hogy július 18-án a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának összehívásával lényegében minden korábbinál hamarabb, már a nyár közepén elkezdődnek az idei minimálbér-tárgyalások. A sietség oka, hogy november 15-ig kész terveket kell kidolgozniuk a szakszervezeteknek és a munkaadóknak az uniós minimálbér-irányelv gyakorlatba történő átültetéséről. Ennek keretében kell dönteniük arról, hogy mi lesz a sorsa a garantált bérminimumnak, egy vagy több lépcsőben szüntetik meg, hány éves bérmegállapodás kötnek, továbbá „le kell ütni azokat a célszámokat is, amelyek alapján tárgyalni fognak”.
Mészáros Melinda arról is beszélt, hiába nőttek a reálbérek, és volt egy dezinflációs folyamat, még mindig azt tapasztalják, hogy magasan vannak az árak, ilyen áron pedig a belső piacot nem lehet élénkíteni. Kétféleképpen lehetne, az egyik az árak csökkentése, ahol a kormánynak kellene közbeavatkoznia, vagy a bérek emelésével. Ez utóbbinak azonban megvan a kockázata az infláció vonatkozásában.
Megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy mekkora profitot termelnek a hazai cégek, amelynek a töredékét sem fordítják a bérekre
– emelte ki a szakszervezeti vezető, hogy a magas infláció időszakában jelentősen megemelkedek a profitráták. A jegybank korábban arra mutatott rá, 2022 végén a hazai infláció mintegy ötöde a vállalati túlárazásokból származott.
Mészáros Melinda ezzel együtt elismerte, nagyon nehéz, összetett helyzetben van nemcsak a magyar gazdaság, hanem Európa egésze. Számos olyan hatás jelentkezett az elmúlt időszakban, amivel még fél évvel ezelőtt sem számolhattunk. Ezek között említette a háborút, a külső kereslet gyengeségét, illetve az elektromos átállást, ami a járműipar hosszú távú működésére befolyással van, és
ami miatt az egész autóipar 2024 és 2026 között technológiai átálláson megy keresztül.
Ez magával hozza azt, hogy csökken a kereslet a hagyományos motorral hajtott gépjárművek iránt. Magyarországon többek között a kecskeméti Mercedesnél látják azt, hogy gyakorlatilag egy műszakos termelésre álltak át a második fél évben.
Mészáros Melinda kitért a két problémás gyár, a dunaújvárosi vasmű és az iváncsai akkumulátorgyár helyzetére is. Az előbbi kapcsán a Vasas Szakszervezet azt állította, hogy késik a dolgozók fizetése, azonban Liga vezetője szerint a csúszás egynapos volt, 10. helyett 11-én „hiánytalanul megtörtént”.
A dél-koreai akkugyártó vállalat korábban kirúgta az összes vendégmunkását, miután a megrendeléshiány miatt a korábbi tervekkel ellentétben nem tudta felpörgetni a termelést, így továbbra is próbaüzemmódban működik. Ahogy megírtuk, azóta meglepő módon újra toborzásba kezdett a cég. Mészáros Melinda megerősítette, hogy pozitív fordulat történt Iváncsán, így most megközelítőleg 200 magyar munkavállalót kívánnak felvenni. Ugyan ez egy nehezebb folyamat lesz, mint a vendégmunkások toborozása, de mint mondta, örvendetes tény, hogy ezt magyarokkal tervezi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.