Minél rosszabb a helyzet, annál jobban megy a diszkontoknak

A korábbiaknál jobban odafigyelnek a kiadásaikra, és így egyre jobb helyzetbe hozzák a diszkontokat. Tavaly októberben a megkérdezettek közül csak 45 százalék érezte szükségesnek, hogy meghúzza a nadrágszíjat. Az élelmiszerek drágulását októberben a brit válaszadók 39 százaléka érzékelte, idén áprilisban már 73 százalék.

Az Egyesült Királyság azonban még korántsem az a diszkont-kánaán, mint például Németország, ahol a diszkot üzletek piaci részesedése 40 százalékos. A brit arány csupán 5 százalék.

A trend azonban figyelemre méltó: amíg a brit élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 2007 május-2008 április között átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett, addig a három diszkont láncé – Aldi, Lidl és Netto – 16,3 százalékkal bővült.

Közben a szigetországban is megváltozott a diszkontok megítélése. A korábbiakhoz képest szélesebb kínálattal és tetszetősebb eladótérrel a fogyasztók újabb csoportjait éri el az olcsó csatorna. A Nielsen angliai szakértői azonban a diszkont fejlődésének okát nem csak a gazdasági problémákban látják: a csatorna egyre inkább azt nyújtja, amit a fogyasztók akarnak, vagyis vonzó választékot, és egyre jobb környezetet a vásárláshoz.

Bo Ekström, a Nielsen stockholmi vállalatának igazgatója pedig úgy látja, hogy a svéd fogyasztók kezdik megérezni az élelmiszerek drágulását, és hogy a magas üzemanyag-árak mellett a lakásfenntartás költségei is emelkednek. Ha a recesszió folytatódik, visszatér a régi idők szelleme, amikor az alacsony árakra fókuszáltak a fogyasztók.

Ennek már komoly jeleit is tapasztalta a piackutató cég. A ShopperTrends kutatás szerint a diszkont üzletek növekvő népszerűsége azt tükrözi, hogy a svéd fogyasztók számára mind fontosabb az ár, valamint az áruk ár/érték aránya.