"Érzékeny" helyzetben a magyarországi erőművek

 Az MTI által megkérdezett elemzők úgy vélik, hogy 2009-ben várhatóan nem lesz árfelhajtó hatása a törvényjavaslat nyomán keletkező kockázatnak, mert az erőművek döntő többsége már megkötötte a jövő évi kereskedelmi szerződéseket, az MVM Trade őszi nagy aukcióján pedig a Magyar Energia Hivatal az úgynevezett ársapkával maximalizálja az árat. A törvényjavaslat szerint 2008. december 31-ig meg kell szüntetni a Magyar Villamos Művek (MVM), valamint az erőműtársaságok - a Budapesti Erőmű, a Dunamenti Erőmű, a Mátrai Erőmű, a Tiszai Erőmű, a Csepeli Erőmű, a Paksi Atomerőmű és a Pécsi Erőmű - között korábban létrejött hosszú távú villamosenergia- és kapacitás-lekötési megállapodásokat. Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. elnök-vezérigazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy a társaság már szeptemberben megállapodott a Magyar Villamos Művek (MVM) csoporthoz tartozó MVM Trade Zrt.-vel a hosszú távú szerződés 2008. december 31-jei megszüntetésében.

A társaság nem számít arra, hogy tiltott állami támogatást kellene visszafizetnie, hiszen az Európai Bizottság 2008. június 4-diki határozata lényegében nevesíti is a Mátrai Erőművet, mint olyan erőműtársaságot, amely a szabadpiaci árakhoz képest a Paksi Atomerőmű mellett a legalacsonyabb áron értékesítette az áramot. Ez a megállapítás arra utal, hogy a Mátrai Erőmű a piacihoz közeli áron értékesített - magyarázta Valaska József. A Mátrai Erőmű elnök-vezérigazgatója hozzáfűzte: a társaság a privatizáció, 1995 óta 2005-ig annyi beruházást valósított meg, ami még nem térült meg. Ez is alátámasztja, hogy várhatóan nem kell tiltott állami támogatást visszafizetnie.

Az MTI kérdésére Valaska József közölte, hogy minden kapacitásukat lekötötték a jövő évre, de hogy ki mennyit és mennyiért, azt nem kívánta közölni. A Paksi Atomerőmű szintén a piaci ár alatt értékesítette az áramot - mondta el Tringer Ágoston, a Paksi Atomerőmű tulajdonosának, a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek (MVM) a szóvivője az MTI kérdésére. A hosszú távú kapacitás-lekötési és áramvásárlási szerződést már az uniós szabványoknak megfelelő, rövidebb futamidejű kereskedelmi megállapodás váltotta fel. Ez termékalapú megállapodás, és nem az erőművi kapacitások lekötésére szól. A Budapest távhőellátásában főszerepet játszó Budapesti Erőmű Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese, Hónig Péter az MTI kérdésére azt mondta, hogy a várható hatásokat csak a törvény végrehajtási utasításai alapján lehet majd felmérni. A Budapesti Erőmű és az MVM csoport között még él a hosszú távú áramvásárlási szerződés, de már aláírtak egy kereskedelmi megállapodást, ami még nem lépett életbe.

A francia Electricité de France (EdF) csoporthoz tartozó Budapesti Erőmű Zrt.-nek van meg nem térült beruházása is, amit az esetleges tiltott állami támogatás kiszámításánál figyelembe vesznek. A beruházások értéke jóval meghaladja az esetleges állami támogatások összegét. A 2007. év végi állapot szerint az így "befagyott" költségek nagysága mintegy 80 milliárd forint, ami a legtöbb az összes magyarországi erőmű befagyott költségei közül. Hónig Péter elmondta, hogy a meg nem térült beruházások mennyiségéről és kezelésének módjáról kell majd tárgyalni. Csiba Péter, a francia Suez csoporthoz tartozó Dunamenti Erőmű vezérigazgatója az MTI kérdésére annyit mondott, hogy még vizsgálják az uniós határozat esetleges következményeit, és minden adatot a Magyar Energia Hivatal rendelkezésére bocsátanak azért, hogy megállapíthassák, van-e a társaságnak tiltott állami támogatás miatt visszafizetési kötelezettsége. Az amerikai AES tulajdonában lévő AES Tiszai Erőmű PR cégének munkatársa, Balla László a cég álláspontját tolmácsolva közölte: nem kommentálják a törvényjavaslatot. Bozzay Péter, a francia Dalkia csoporthoz tartozó pécsi PannonPower Holding kommunikációs igazgatója ugyancsak azt mondta: még vizsgálják az uniós határozat és a várható törvény esetleges következményeit. A svájci Atel tulajdonában lévő Csepeli Áramtermelő Kft. az MTI-vel azt közölte, hogy 2007-ben már megszüntette az MVM-mel a 20 éves szerződést, és az év eleje óta öt évre szóló megállapodás keretében termékalapon, és nem kapacitás-lekötéssel kereskednek. A tartósan szabad vagy ideiglenes többlet kapacitásokat a társaság a piacon a jogszabályokat betartva értékesíti. A Csepeli Áramtermelő közleménye emlékeztet arra, hogy a társaság az Európai Bíróságon megtámadta az Európai Bizottság határozatát. A Csepeli Áramtermelő Kft. jogi álláspontja szerint "...a Bizottság határozata hibás alapfeltevéseken nyugszik, és fontos tényeket hagy önkényesen figyelmen kívül, így jut hibás következtetésekre". Az Atel magyarországi leányvállalata a közleményben kiemeli: "...a fenti pertől függetlenül bízunk benne, hogy a felelős magyar hatóságoknak sikerül olyan módszertant kidolgozni, amely megnyugtató megoldást talál a bizottsági határozat végrehajtásával kapcsolatban, és elhárítja az ország hitelességét, az ellátásbiztonságot és a normális működést jelenleg beárnyékoló fenyegetést".