Hirdetők és a válság: egyre kevesebb a reklám a tévében

Ez egy hónap alatt majdnem 17 ezer megjelenéssel kevesebbet jelent, 141 órával kevesebb reklámidőben. A listaáras költésbeli elmaradás az előző év januárjához képest 1,1 milliárd forintnyi.

A reklámköltés csökkenése nem egyformán érintette a különböző szektorokat. Az AGB Nielsen a hirdetések besorolásakor 21 szektort használ. Ezek közül hétben növekedett a szpotok száma, 14-ben pedig csökkent. A legnagyobb növekedést a „gyógyhatású készítmények” produkálták több mint 4 737 reklámmal, de növekedett a „kereskedelem”, a „szabadidő” és az „élvezeti cikkek” szektorába tartozó megjelenések száma is. Csökkent azonban az „élelmiszer”, a „szolgáltatások”, a „pénzintézetek”, a „telekommunikáció”, a „háztartási cikk”, a „szépségápolás”, legnagyobb mértékben pedig a „közlekedés” – ez utóbbi 5 433 darabbal.

A 2009 januárjában adásba került hirdetések száma szerinti toplistát a „gyógyhatású készítmények” vezetik. Ezeket követi az „élelmiszer”, a „szépségápolás”, a „telekommunikáció” és a „közlekedés”: azaz a top 5-ből egyedül az első helyezett növekedett, a többi pedig – a jelentős csökkenés ellenére – még mindig a legaktívabb szektor.
 

TV vagy internet?

Az internet gyors terjedése világszerte és hazánkban is komoly kihívások elé állítja a hagyományos médiumokat, de a televíziós piacra gyakorolt hatása ma még nem egyértelmű.

Vörös Csilla, az AGB Nielsen Médiakutató Kft. ügyvezetője szerint egyelőre hiba volna leírni a televíziót, már csak a naponta elért médiafogyasztók magas száma és a tévénézéssel töltött idő mennyisége miatt sem.
2008 szeptemberét vizsgálva az internettel rendelkezők közül a 15-29 évesek naponta átlagosan több mint 2,5 órát töltenek a képernyők előtt, ami a 30 felettiek esetében meghaladja a 3 órát és az 50 év felettieknél eléri a 4,5 órát.

A 15-49 éveseknek átlagosan 71 százaléka nézett tévét naponta legalább 1 percig, míg a teljes hónap során a célcsoport 98 százaléka, függetlenül attól, hogy internettel rendelkező vagy nem rendelkező háztartásban laknak-e a kérdezettek. Ezek alapján úgy fogalmazhatunk, hogy az internet és a televízió nem egymást helyettesítő, hanem sokkal inkább egymást kiegészítő médiumok - hirdetői és fogyasztói oldalon egyaránt.

2008: sajtóolvasottsági adatok

A Szonda Ipsos és a GfK Hungária közös felmérése szerint a legolvasottabb sajtókiadványok olvasóinak száma meghaladja az egymillió főt. A sajtópiac legnagyobb olvasottságú lapcsoportjai - a hirdetési lapok mellett - a tv-magazinok, a megyei napilapok és a női tematikájú kiadványok.