Válságban is elégedettek

Mikor találkoztak először?
Filakovszky János: Mikor is?
Barótfi Szabolcs: 2000. május 6-án, amikor másodszor jöttem a Quintileshoz állásinterjúra.
F. J.: Emlékszem, Szabolcs végzős volt, s nagyon jó benyomást keltett.
B. Sz.: Nagyon be akartam kerülni a céghez, mert a szakmában igen jó hírneve volt már akkor is.

Akkor lassan kilenc éve dolgoznak együtt, hogy zajlik a közös munka?
F. J.: Szabolccsal több évet dolgoztunk közvetlenül együtt, jól ismerjük egymást, és ez sokat segített az elmúlt egy évben, így szinte félszavakból is értjük egymást. Az aktuális dolgokat heti egy alkalommal telekonferencián beszéljük meg, a pénzügyek pedig havi rendszerességgel kerülnek terítékre.

A közös munka első látványos „gyümölcse” gyorsan jött, hisz tavaly ősszel elnyerték a Világgazdaság–Hewitt Legjobb Munkahely Felmérés kis- és középvállalatok kategóriában az első helyet. Mi volt az első gondolatuk, amikor megtudták, hogy önöké az elismerés?
F. J.: Nagyon örültem – a menedzsmenten belül volt vita, hogy elinduljunk-e tavaly ezen a megmérettetésen vagy sem. Végül én ragaszkodtam hozzá, hogy elinduljunk. Jó döntés volt. Azért arra nem gondoltam, hogy elsők leszünk.
B. Sz.: Természetesen örültem, de eszembe jutott, hogy a cím komoly kötelezettségekkel jár ránk, vezetőkre nézve. Az elismerés a legjobbkor jött, a magyarországi cég tavaly volt 10 éves, s a díj tovább fokozta az ünnepi hangulatot.

Véletlen, „mázli” volt a cím elnyerése, vagy tudatos munka folyik, hogy a dolgozók elégedettségét növeljék?
F. J.: Az, hogy a legjobbak lettünk, az elmúlt 3-4 év kemény munkájának az eredménye volt. A Quintilesnál minden országban évente megmérjük a dolgozói elégedettséget. Az egyik legfontosabb információ az volt, hogy a vállalati, belső elégedettség mérésének eredménye összhangban volt a Hewitt-adatokkal: átlag feletti munkatársi elkötelezettséget és elégedettséget mutattak.

Mi derült ki a felmérésből, mi a legfontosabb a „quintilesosoknak”?
B. Sz.: A vállalati jövőkép ismerete és a karrierlehetőségek, a jó hangulat a vállalat alapértékei.
F. J.: Ez nemcsak a magyarországi cégre igaz, hanem globálisan is.

Mit kritizáltak főleg a kollégáik?
B. Sz.: A felmérés eredményei alapján – bár minden területen magas pontszámot értünk el – az derült ki, hogy információáramlás és a szervezeten belüli kommunikáció terén érdemes fejlődnünk.

Eltelt fél év a Legjobb Munkahely díjkiosztója óta. Kezdtek valamit az eredményekkel?
B. Sz.: Igen, a vállalati kommunikációt modernizáltuk, többek között a weblap, az intranet is megújult. Itt dolgozói szavazásokra is mód van, ezzel döntésekbe is be tudjuk vonni a kollégákat. A munkatársaink szavazás útján dönthették el, hogy milyen egészségügyi vizsgálatok kerüljenek bele az új foglalkozás-egészségügyi csomagunkba. A kétirányú kommunikációt az is segíti, hogy már két évvel ezelőtt létrehoztunk egy dolgozói elégedettség csoportot, amely gyűjti a munkavállalóink véleményét, ötleteit, s ezek alapján javaslatot tesznek a menedzsmentnek, mire ügyeljünk, hogyan javítható a vállalati közérzet. A felmérés eredménye alapján a csoport további működtetése mellett döntöttünk.

Ha a dolgozóknak fontosak a karrierlehetőségek, akkor önök jó példák, hogy itt aztán tényleg lehet karriert építeni, hisz mindketten gyorsan emelkedtek a ranglétrán. Ez még most, válság idején is így van?
F. J.: A gyors növekedés, hogy például tíz év alatt hat főről 150-re nőtt a magyarországi szervezet, gyors előrelépéseket kínált a rátermett tehetségeknek. Most ezek kissé lelassulnak, de nemzetközi vállalat révén sok nemzetközi pozíció is elérhető. A lehetőségek száma nem csökkent, sőt, az áprilisi előléptetések száma a régiónkban magasabb volt, mint az egy évvel korábbi szám. Arra is ügyelünk, hogy a vertikális karrierek helyett horizontális lehetőségeket kínáljunk, vagyis egy-egy kollégánk más, új szakterületen próbálja ki magát.
B. Sz.: A vállalati kultúra része, hogy a legtöbb vezetőt házon belül neveljük ki, tudatos tehetséggondozás, mentoring folyik az utánpótlás érdekében.

A Legjobb Munkahely Felmérés 2008 nyertesei közül volt, aki azóta elbocsátásokra kényszerült a pénzpiaci válság hatására. Önöknél volt létszámcsökkentés, minőségi csere, fizetéscsökkentés?
B. Sz.: Nem, egyik sem. A munkatársainknak nagyon gyorsan jeleztük, nincs mitől tartaniuk, az állásuk, a fizetésük, az egyéb juttatásuk biztonságban van.

Akkor a Quintiles nem is érzi „saját bőrén” a krízist?
F. J.: Az elmúlt 2-3 évben már az üzleti stratégiánk része volt, hogy a gyógyszerfejlesztések folyamatait és a költséghatékonyságát optimalizáljuk. A fejlesztések sokba kerülnek, miközben törzskönyvezésre csak kevés szer kerül. A molekulakiválasztás mellett a fejlesztési idő is olyan tényező, ahol hatékonyságjavulást lehet elérni. A válság hatása tehát nem ért bennünket váratlanul, a dolgunk most az, hogy a korábban eltervezett és elkezdett programokat felgyorsítsuk, természetesen törekedve a minőség és az alapértékeink megőrzésére. A szolgáltatásunk minőségéből nem engedünk.
B. Sz.: A megbízásainkat döntően külföldről kapjuk, nemzetközi volumenűek, hosszabb időre szólnak, így a válság hatása hozzánk pufferelve ér el, gyakorlatilag a magyarországi iroda eddig nem nagyon érezte a gazdasági krízis hatását. Ettől függetlenül létrehoztunk a kollégáinkból egy 12 fős hatékonyságjavító munkacsoportot, akik őszre készülnek el a javaslatukkal, hogyan lehet racionalizálni egyes munkafolyamatokat. A hatékonyság növelésére nem a válság miatt van szükség, az csak egy újabb motiváció arra, hogy a folyamatainkat áttekintsük és az esetleges felesleges lépéseket, párhuzamosságokat kiiktassuk.

Mondanak konkrét példát a költségoptimalizálásra?
B. Sz.: Például a beszállítóinkkal újratárgyaltuk a szerződéses árakat, a szervezeten belül a párhuzamosságokat megszüntettük.
F. J.: Mindezt globálisan is megtettük, növeljük az elektronikus adatfeldolgozó rendszerek használatát, ezzel időt és költséget megtakarítva, a központi tudásadatbázisunkat továbbfejlesztjük, egyszerűsítjük a munkafolyamatokat, kerüljük a duplikálást.
B. Sz.: A tudásbázis kiépítésével hatalmas információtömeg válik elérhetővé, hisz a klinikai kutatások terén nincs még egy vállalat, amely ilyen mennyiségű tapasztalattal rendelkezik.

A gyógyszeripart sem kerülik el a megafúziók. Legutóbb a Pfizer és a Wyeth házassága lepett meg sokakat. Ezek milyen hatással vannak a Quintilesra?
F. J.: Mi a gyógyszeripar számára a gyógyszerfejlesztés területén nyújtunk különböző szolgáltatásokat. A fúziók hatással lehetnek a területünkre, hisz ilyenkor általában portfóliót tisztítanak a felek, és a fejlesztés alatt álló új gyógyszermolekulák száma a rendelkezésre álló források miatt változhat. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy a fejlesztések száma cégünknél nem csökken, „csak” a költséghatékonysági elvárások nőnek. Ezen a piacon az nyer, aki magas minőséget, a legköltséghatékonyabb megoldásokat, két másik nélkülözhetetlen tényező – kiszámíthatóság, tervezhetőség – mellett kínálja.
B. Sz.: Ebben a folyamatban a Legjobb Munkahely cím elnyerése is segít minket. Magam is örömmel értesültem arról, hogy nemcsak a kollégáink körében vagy az álláspiacon keltett jó visszhangot, hanem klinikai szakemberek, vizsgálóorvosok körében is.

A Legjobb Munkahely felmérés eredményei minden évben alátámasztják az ismert mondást, „Fejétől bűzlik a hal”: a cég olyan, amilyenek a főnökök. Önök milyen vezetőnek tartják magukat?
F. J.: Nyitott vezetőnek, akinek az a filozófiája, hogy „élni, és élni hagyni”. Ha megfelelő ember van a megfelelő helyen, akkor hagyni őt kell dolgozni. Ha látom, hogy valaki dolgozik, ötletei vannak, a célkitűzéseink közösek, akkor minden támogatást megadok számára. Maximalista vagyok, a legjobbat szeretem kihozni az adott feladatból, fokozott tempót diktálok.
B. Sz.: Ezt még kiegészíteném. János inspiráló vezető, aki szinergiákat teremt, s minden helyzetben meglátja a lehetőséget. Én bevonó típusú vagyok, aki feltétlenül alapoz a kollégái képességeire. Folyamatokban, rendszerekben gondolkodom, ez biztonságot és kereteket ad a működéshez, igaz, ez időnként gátat szab a kreativitásnak.

Emlegették a vállalati jövőképet, hogy ennek ismerete a dolgozók számára milyen fontos. Az önök személyes jövőképe milyen, mi lesz például öt év múlva?
F. J.: Öt év múlva ugyanilyen elhivatottsággal valószínűleg más kihívásokkal, de ugyanúgy ezért a régióért dolgozom majd. Talán több időm lesz arra, hogy oktassak és írjak is. Megerősítjük a vállalatunk piacvezető helyzetét. Bízom abban, hogy olyan szolgáltatást nyújtunk partnereinknek, amellyel a mostaninál is hatékonyabban fejlesztjük a gyógyszereket a betegek érdekében. Hiszem, hogy a munkatársaink hetven százaléka még öt év múlva is a cégnél lesz, s a Quintiles Magyarországot továbbra is Szabolcs vezeti.
B. Sz.: Az én jövőképemben szintén az van, hogy öt év múlva is a cégnél leszek. Tovább erősödik a vállalatunk vezető szerepe és megbízható márkaneve, s bár addigra biztos jó néhány személyes kudarcot is átélek vezetőként, remélem, ezekből sokat tanulok. Magánemberként pedig bízom benne, hogy egy-két gyerekkel tovább bővül a családom.

2006. januártól egészen 2008-ig a Kelet-Európa–Közel-Kelet régió klinikai kutatási igazgatója. Nős, egy 7 és egy 10 éves kisfiú édesapja.

2006. januártól egészen 2008-ig a Kelet-Európa–Közel-Kelet régió klinikai kutatási igazgatója. Nős, egy 7 és egy 10 éves kisfiú édesapja.

Dr. Barótfi Szabolcs (34) 1998-ban végzett agrármérnökként, 2000-ben okleveles gyógyszerészként, majd 2006-ban PhD-t szerzett mentális egészségtudományokból. Ebben az évben csatlakozik a Quintiles Magyarország Kft.-hez. Három évig klinikai kutatási monitorozást végez, majd a következő közel másfél évben a megvalósíthatósági tanulmányok európai szintű koordinálásáért felelős vezető. 2004 novemberében nevezik ki klinikai kutatási vezetőnek, 2006. szeptembertől két évig a cég közel-keleti térségi fejlesztésében vesz részt felelős operatív vezetőként.

2008 szeptemberében nevezik ki a Quintiles Magyarország country managerének. Nős, egy 3 hónapos kislánya van.

Quintiles Magyarország Az idén 11 éves Quintiles Magyarország Kft. főleg klinikai kutatások szervezésével és felügyeletével foglalkozik. Hazánk legnagyobb klinikai kutatási szerződéses vállalata. Éves árbevétele megközelítette a 3,2 milliárd forintot. Tavaly elnyerték a Legjobb Munkahely címet a Világgazdaság–Hewitt felmérésén. -->