Elkerülhető meglepetések

Komoly gondokat okozhat az üzleti év lezárásakor, ha a komplex – többek között egyes határidős, fedezeti vagy lízing- – ügyletek esetében, vagy cégvásárlások után a vállalatvezetés nem tekinti át azok beszámolóra gyakorolt hatásait.

A vállalatok jelentős része – részben a világgazdasági válság hatására – egyelőre közelítő számot sem tud mondani év végi eredményének várható alakulásáról, és sok cég tétlenül figyeli azt is, hogy az árfolyamkockázatok miként csapódnak le a könyvekben. Márpedig érdemes időben „felvenni a kesztyűt”, és a tervezett eredményben csökkenteni az árfolyam ingadozásából eredő bizonytalanságot – javasolja a Deloitte tanácsadó cég.

Binder Szilvia, a Deloitte számviteli tanácsadás üzletágának vezetője szerint az exportáló cégeknél gyakori, hogy devizában jelentkező árbevételüket határidős ügyletekkel előre lefedezik azzal a céllal, hogy a forintárfolyam változásából származó hatásokat a lehető legnagyobb mértékben kiküszöbölhessék. Ugyanakkor jellemző, hogy a társaságok a határidős ügyletek esetében lehetséges fedezeti-számviteli elszámolásokat nem alkalmazzák. Ennek elmulasztása stabil devizaárfolyamok mellett korábban nem járt hoszszú távon is érzékelhető hatásokkal, az utóbbi időben azonban a nagyvállalatok esetében akár százmillió forintos, még nem realizált deficitek is keletkezhetnek ezeken az ügyleteken.

E veszteségeket csak akkor lehet elszámolni az adott évi számvitelben, ha a vállalkozás készített egy a szabályoknak megfelelő fedezeti dokumentációt, a cégeknek ugyanis bizonyítaniuk kell az adott fedezeti kapcsolatot, és azt meg is kell valósítani. Ráadásul a nemzetközi számviteli elvárások között akadnak olyanok, amelyek gondokat okozhatnak a vállalatoknak. Adózási okokból a cégek egy része előszeretettel alkalmazza az operatív lízinget és bérletet, a nemzetközi számviteli standardok azonban sokszor másképpen kezelik ezeket az ügyleteket, mint a magyar jogszabályok. Az operatív lízinget ezért gyakran pénzügyi lízinggé kell nyilvánítani, ez pedig előre nem látott terheket okoz a vállalkozásoknak. Az ügyletek szigorúbb kezelése miatt módosulhat a hitelfelvétel során kikötött kötelezettség és a saját tőke aránya, márpedig ez akár szerződésszegésnek is minősülhet.
Miközben az operatív lízing esetében a magyar számviteli szabályoknál egy esetleges árfolyamgyengülés hatása csak korlátozottan jelenik meg, a nemzetközi számviteli elvárások szerint kezelt pénzügyi lízingnél ezek a nem realizált hatások sokkal közvetlenebb módon szerepelnek a beszámolókban – hívja fel a figyelmet Binder Szilvia. A szakember hozzáteszi: a cégvásárlásoknál is célszerű már az ügyletek lebonyolítása folyamán odafigyelni azok helyes számviteli kezelésére. A cégvásárlásra készülő társaságoknál bevett gyakorlat, hogy számviteli, adózási és pénzügyi szempontok szerint is alaposan átvilágítják a kiszemelt célpont nyilvántartását. Az azonban még ma is ritkán fordul elő, hogy a vállalatok a vásárlás lebonyolításának módját úgy tervezik meg, hogy annak számviteli hatásait is figyelembe veszik. Pedig ilyen jelentős ügyleteknél sokszor előfordul, hogy a vételárnak van egy „mozgó”, eredménytől függő része, vagy a vételár többek között részvénykibocsátásban jelenik meg, ezek pedig mind eltérő számviteli kezelést igényelnek ahhoz, hogy a cég eredményére ne legyenek negatív hatással. VG

2. cégvásárlás: piaci értéken kell bemutatni

- a könyvekben szereplő és

- a könyvekben nem szereplő eszközöket

* a meglévő ügyfélkapcsolat és szerződésállomány

* a márkanév

* egy meglévő licenc

3. az operatív lízing pénzügyi lízingnek minősülhet, így kamat és értékcsökkenés és nem költség formájában jelenik meg

2. cégvásárlás: piaci értéken kell bemutatni

- a könyvekben szereplő és

- a könyvekben nem szereplő eszközöket

* a meglévő ügyfélkapcsolat és szerződésállomány

* a márkanév

* egy meglévő licenc

3. az operatív lízing pénzügyi lízingnek minősülhet, így kamat és értékcsökkenés és nem költség formájában jelenik meg -->