Feladunk egy levelet (akár elsőbbséggel) és a levél napok múlva sem érkezik meg a címzetthez – mit tehet a fogyasztó egy ilyen kellemetlen helyzetben? Mint hogy a közönséges (nem könyvelt) küldeményeket a posta kezelés során nem regisztrálják, a feladó nem kezdeményezhet tudakozódást (a Tudakozvány segítségével) ilyen esetben és kártérítésre sem számíthat.
A közönséges levelek esetében a Posta statisztikai garanciát vállal arra, hogy a feladást követő harmadik napon azok 85 százalékát, az ötödik napon pedig 97 százalékát kézbesíti. Az elsőbbségi levél esetében a feladást követő első munkanapon kerül a címzettekhez a levelek 85 százaléka, a harmadik munkanapon pedig a levelek 97 százaléka.
A statisztikai garancia betartását független szervezet ellenőrzi és – mint arról a Magyar Posta szóvivője tájékoztatott – a cég túl is teljesíti a limitet. Hogy mi történik a statisztikában szereplő 3 százalékkal, amely esetleg a későbbi időpontig sem kerül a címzettekhez? Tomecskó Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a különbséget kell tenni a közönséges és az időgarantált küldemények között. A Posta csak az utóbbiak esetében vállal garanciát az adott levél kézbesítési idejére. A szóvivő szerint ez a tömegközlekedéshez hasonlítható, ahol a vállalat szintén nem garantálja, hogy az utas időben a célállomásra érjen, hiába vásárolta meg a bérletet.
A kézbesítésre vonatkozó szabályokat a postáról szóló 2003. évi CI. törvény határozza meg. Ez pedig kimondja, hogy „az egyetemes postai szolgáltatás keretében felvett nem könyvelt postai küldemény megsemmisülése, teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése esetén a postai szolgáltatót - kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta - kártérítési kötelezettség nem terheli.” A könyvelt küldemény „felvételét a postai szolgáltató írásban elismeri és kézbesítését a címzett, illetve az egyéb jogosult átvevő aláírásával vagy más módon okirattal kimutatja”.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a levelek közül csak a tértivevényes ajánlott tekinthető könyveltnek. Ha könyvelt küldemény vész el vagy sérül meg, a Posta kártérítési átalányt fizet. Megsemmisülés vagy teljes elvesztés esetén ez az összeg a szolgáltatásért fizetett díj tizenötszöröse. Részleges elveszés vagy megsérülés esetén ebből a megtizenötszörözött összegből számítják ki a kártérítés összegét úgy, hogy a küldemény értékét arányítják a keletkezett kár értékével.
A Posta szóvivője hangsúlyozta: bizalmi szolgáltatásról van szó és a GfK legutóbbi kutatása azt mutatja, hogy a hazai lakosság megbízik a cégben, hiszen eszerint a magyarok a tűzoltók után a postásokban bíznak a legjobban.
Tomecskó Tamás hozzátette: a Magyar Posta naponta mintegy 3 millió küldeményt dolgoz fel, a hibák aránya ezrelékekben mérhető, annak ellenére, hogy – főleg karácsony táján – az ügyfelek gyakran nem megfelelően címezik meg a leveleket. Ebben az esetben a címnyomozó részleg próbálja a meglévő adatokból felderíteni a küldemény útját, amíg erre „az utolsó remény megvan” – fogalmazott a szóvivő.
Miközben a levél a pórul járt helyi kézbesítőtől visszajut a küldő postához, már le is telt a kézbesítés statisztikában meghatározott időtartama. Mint hogy azonban a feladók sokszor éppen a feladó mezőt hagyják üresen, a rosszul címzett levelek nem juthatnak vissza hozzájuk. Ezek a jogszabály szerint hat hónapig megőrzésre kerülnek a Posta raktárában, majd az enyészeté lesznek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.