BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hitelképes az agrárágazat

Több újabb finanszírozási programot indít a hazai mezőgazdasági termelőknek az MFB

Az egyik legjobban hitelezhető ágazatnak tartják a válság közepette a mezőgazdaságot a hazai bankok: ám mivel a kölcsönnyújtási feltételek itt is szigorodtak, és a termelők is inkább kivárnak, az idén nem növekedett a kihelyezett állomány. Az agrártárca a Magyar Fejlesztési Bankkal karöltve maga is segíti az ágazat nagyobb hitelezését.

A Budapest Banknál elmondottak szerint a jelenlegi gazdasági nehézségek az agráriumot érintik a legkevésbé. Az ágazat számára nyújtott hitel mértéke ugyanakkor csökkent, de csak azért, mert kevesebb kölcsönt igényeltek az ügyfelek. Az ágazat múlt évi teljesítménye a vártnál jobb, de befolyásolta a mérséklődést az is, hogy a válsághelyzet miatt az ügyfelek elemzése alaposabb, egyesek szigorúbb biztosítékkal és – a forrásköltség emelkedése miatt – némileg drágábban juthatnak hitelekhez – mutattak rá a banknál.

Az elmondottakat alátámasztja, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott Támogatási határozatok mennyiségéhez képest a vártnál kevesebben jelentkeztek hitelekért, a mai viszonyok között kevesebben vállalják fel az újabb terheket. Különösen jellemző ez a tejtermeléssel foglakozókra, de egyelőre mérsékelt az érdeklődés a sertéstenyésztőknél is. Az ismét megnyitott gépvásárlási támogatási pályázat hatására viszont ilyen célú beruházások iránt nagyobb az érdeklődés – tették hozzá a Budapest Banknál.

A terményfinanszírozásban vezető Raiffeisen Banknál sem látnak komoly gondot az ügyfelek finanszírozhatóságában: a hitelintézet a korábbi években tapasztalt problémák (terményárak esése, közraktári jótállási gondok) ellenére a terményfinanszírozási konstrukciót is biztonságos kihelyezésként értékeli.

A válság miatt – mutattak rá az UniCredit Banknál – az agrárvállalkozások hitelminősítése is szigorodott, de a kedvezőbb piaci helyzet és a speciális konstrukciók miatt a bank változatlanul finanszírozza a stabilan működő vállalkozásokat, de vannak olyan ágazatok, amelyeket a kitettségük vagy a piaci viszonyaik romlása miatt szigorúbban vizsgálnak. Ilyen a baromfiágazathoz kapcsolódó víziszárnyas- (kacsa, liba) és a pulykanevelés, de a jelenlegi körülmények között nem szándékoznak növelni a tejtermelési vagy a húsipari tevékenység portfólióját sem.

Az OTP Bank szakértői szerint az agrárágazatban nagy a differenciálódás. Általában a növénytermesztés jövedelmezősége kedvezőbb. A pénzintézet ugyanakkor nem ágazatonként, hanem ügyfelenként értékeli a kérelmeket – hangsúlyozták.

Az ágazat intenzívebb hitelezését az agrártárca is igyekszik elősegíteni: a Magyar Fejlesztési Bank és a minisztérium képviselői tegnap írták alá az erről szóló megállapodást. Ennek kapcsán Máhr András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára is kiemelte a szektor jövedelmezőségét. A kereslet csökkenése minimális, de az árfolyamváltozás is kedvezően érintette az exportra termelőket. A legfőbb probléma az agrárium szerint a bankok óvatossága, ennek ellensúlyozására dolgozták ki a bankgarancia-programot, ennek kiterjesztéséről számoltak be tegnap a tárca és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. képviselői.

 Az MFB Élelmiszer-ipari bankgarancia programjának keretösszege 30 milliárd forint, célja az élelmiszer-feldolgozó ágazatban működő vállalkozások – így a finanszírozási gondokkal küzdő malmok – hitelhez jutásának segítése. A garancia mértéke a hitel tőkeöszszegének 80 százaléka, kétszázmillió és kétmilliárd forint között.

Az eredetileg májusban meghirdetett – azóta 6,7 milliárd forint értékben igényelt – programba bevonható vállalkozások körét most a gyümölcs- és zöldséglé-, illetve a növényiolaj-gyártásban működőkre is kiterjesztették. Az is kedvező változás, hogy a garancia éves, 0,5–6,3 százalékos díját az évenkénti felülvizsgálatkor csak csökkenteni lehet – hangzott el.

Kiterjesztik az Új Magyarország agrárfejlesztési hitelprogramot is. Ennek segítségével eddig több mint négyszáz vállalkozás jutott kedvezményes kamatozású hitelhez, összesen 19 milliárd forint értékben (közel 40 milliárdos beruházás megvalósításához). A tizenöt éves futamidőre, ötmillió és egymilliárd forint közötti összegben igénybe vehető hitel kamatának jelenlegi szintje 5 százalék alatt van.
További változás, hogy a projektkiegészítő hitel július 10-től akkor is kérhető, ha a vállalkozásnak biztosított támogatás már elérte a 400, illetve 500 ezer eurós felső határt, s az EU beleegyezése nyomán nagyvállalkozások is igényelhetik.

A gabonakészletek zavartalan finanszírozása érdekében az MFB meghosszabbította Gabona forgóeszközhitel-programját is. A bank 7,6 milliárd forintot helyezett ki kereskedelmi bankoknál, ezek a források jelenleg 5,7 százalékos ügyfélkamattal legfeljebb egyéves lejáratú hitelként vehetők igénybe. Máhr András emlékeztetett: a 2008 decemberében meghirdetett TÉSZ forgóeszközhitel-program ötmilliárd forintos keretösszegének több mint a fele gazdára talált, céljuk az, hogy a mostani bővítéssel együtt a 40-50 finanszírozásba bevonható TÉSZ-nél ez teljes körű legyen.

Gondok a közraktározással

A finanszírozó bankoknak az elmúlt két évben számos problémája akadt a közraktárakkal. Ezek egy része a közraktárak közötti egyeztetés hiányából fakadó, úgynevezett egymásra zárásokból ered, amikor ugyanazt a tételt azonos telephelyen két közraktár is lezárja, majd azt két bank is megfinanszírozza.

Ez könnyen kivédhető lenne a közraktárak által közösen működtetett koordinációs rendszerrel, amelynek felállítására az idén már tettek kísérletet a közraktárak.

Ennél is nagyobb gond azonban a közraktári jótállások kérdése: az elmúlt két évben nagymértékben megszaporodtak a közraktárak jótállási kötelezettségei – főként a közraktárjegyet a hitel fedezeteként tulajdonló bankok felé –, s ez komoly bizalmi kérdéseket vet fel az egyes közraktárakkal kapcsolatban.

A fentiek megoldására a bankszövetségen belül külön munkacsoport alakult.

Ez könnyen kivédhető lenne a közraktárak által közösen működtetett koordinációs rendszerrel, amelynek felállítására az idén már tettek kísérletet a közraktárak.

Ennél is nagyobb gond azonban a közraktári jótállások kérdése: az elmúlt két évben nagymértékben megszaporodtak a közraktárak jótállási kötelezettségei – főként a közraktárjegyet a hitel fedezeteként tulajdonló bankok felé –, s ez komoly bizalmi kérdéseket vet fel az egyes közraktárakkal kapcsolatban.

A fentiek megoldására a bankszövetségen belül külön munkacsoport alakult. -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.