Milliós büntetés jár annak, aki nem gyűjti be az elemeket

Az elemforgalmazók fele, melyek nem kifejezetten csak elemeket, akkumulátorokat, hanem azt tartalmazó berendezéseket dobnak piacra, nincsenek tisztában környezetvédelmi kötelezettségeikkel, emiatt több száz tonna elem- és akkumulátorhulladék ártalmatlanítására nincsen fedezet. Pedig a jogszabály például az órát, akkumulátoros szerszámgépet, játékokat forgalmazók, de a palm- és laptopok, vezeték nélküli-, vagy mobiltelefonok, GPS készülékek, fényképezők és videokamerák gyártóira, importőreire is vonatkozik.

A nagyobb forgalmat bonyolító importőrök már évekkel ezelőtt rendezték a helyzetüket. Ezzel szemben a hazai forgalom 20-30 százalékát bonyolító, több száz kisebb-nagyobb cég, elsősorban készülékimportőrök jelentős hányada ezt nem tette meg − ismertette az aktuális állapotokat az elemhulladékok visszagyűjtését koordináló RE’LEM Nonprofit Kft. ügyvezetője. Cserépy Zoltánhozzátette, ezeknek a cégeknek, illetve vezetőiknek még azelőtt kellene rendbe tenniük ezt az ügyet, hogy részesülnének a közeljövőben megszaporodó ellenőrzések hét számjegyű büntetéseiből.

A 181/2008-as kormányrendelet értelmében a gyártó köteles az általa gyártott, forgalmazott elemek begyűjtésére, visszavételére és szabályos feldolgozására, illetve ezt a kötelezettségét egy megállapodással átruházhatja egy erre szakosodott koordináló szervezetre. Nem világos az elemforgalmazók számára azonban − folytatta Cserépy Zoltán−, hogy Magyarországon az minősül gyártónak, aki a jogszabály hatálya alá eső terméket az ország területére behozta. Tehát az importőr, függetlenül attól, hogy ténylegesen az elem gyártója vagy sem, annak minősül. Az elektromos készülékekkel forgalomba hozott elemek és akkumulátorok ugyanúgy a kötelezettség hatálya alá esnek, mint az önállóan eladott áramforrások.

A jogszabály további lényeges pontja, hogy a gyártó tevékenységét köteles nyilvántartásba vetetni az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnél, mely nyilvántartásba vétel feltétele a kötelezettségek ellátása, pl. koordináló szervezettel kötött megállapodás alapján. Amennyiben ilyen megállapodást a gyártó nem köt, úgy az általa forgalmazott elemek minden kilogrammja után 1 000 forintot köteles biztosítékként letétbe helyezni. Szintén érdemes tudni, hogy a nyilvántartásba vétel elmulasztása „automatikusan” egymillió forint bírsággal jár, mely esetben a hatóságnak még mérlegelési joga sincs. Ezt az összeget a hulladékkezelési jogszabályok be nem tartása csak növeli. Ráadásul a nyilvántartásba vételi kötelezettség elmulasztásáért kirótt egymilliós bírság mindaddig újra és újra − akár naponta − kiróható, amíg a jogsértő állapot meg nem változik.

Szintén bírság fenyegeti idén július 1-től azokat a boltokat, áruházakat, ahol elemet árusítanak, de nem veszik vissza az elhasznált elemeket. A RE’LEM ingyenesen biztosít az igénylőknek gyűjtőedényeket. Cserépy Zoltánkiemelte, a kereskedő nemcsak azt az elemet köteles visszavenni, amelyet ő adott el, hanem bármilyet.