Visszaüthet a spórolás

Bizonyára nagy keletje lesz a hétfőn induló gabonaintervenciónak. Az idén a búza és az árpa esetében lehetővé tett felvásárlást ugyanis kedvezőbb áron bonyolítja le az EU, mint amennyiért a gazdák el tudják adni terményeiket – tudta meg a Világgazdaság Vancsura Józseftől, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökétől. A malmok csak napi szükségleteik ellátására vásárolnak, a jelenleg az egyetlen komoly felvásárlónak számító állami Tartalékgazdálkodási Nonprofit (TIG) Kft. is 24 500 forintot fizet tonnánként, ezzel szemben a jelenlegi árfolyam mellett az intervenciós értékesítésben a gazdák több mint 27 700-ra számíthatnak.

Ráadásul a TIG legfeljebb három tonnát vesz át egy gazdától, és az állami felvásárlásban öszszesen 200 ezer tonnát vonnak ki, az uniós intervenciónál a búza és az árpa esetében viszont nincs felső határ. Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint mintegy kétmillió tonna búzát ajánlanak majd fel a termelők intervenciós átvételre.

Az uniós intervenciós ár nemcsak a magyar árat hagyja le, de a világpiacinál is kedvezőbb: a termelők jelenleg 100-110 euró körüli áron tudják exportra értékesíteni terményüket, ám ebből le kell vonni a szállítás díját. „Abban bízhatunk, hogy a világpiacon kereslet indul be; ha ez 10-20 százalékos áremelkedést jelent, már jól járnak a gazdák” – mondta Vancsura József. Hozzátette: márciusig talán kimerülnek a román búzakészletek, ez megnövelheti az érdeklődést a magyar gabona iránt.

Addig azonban majdnem fél évet kell várni, míg az intervencióra elsőként felajánlott mennyiségekért is csak jövő januárban juthatnak pénzhez a termelők. A likviditási nehézségek és a korlátozott hitelfelvétel ismeretében nem meglepő, hogy az őszi gabonák vetése sem halad a szokott rendben. A bevetendő terület alig csökkent – az idén 1,14 millió hektáron takarítottak be búzát, a kalkulált vetésterület a jövő évben várhatóan 1,09 millió hektár lesz. Ám míg november elejére-közepére általában már befejeződik az őszi gabonák vetése, az idén ettől távol vagyunk.

Október 26-ig mindössze 674 ezer hektárt vetettek be – mondta lapunknak a Vetőmag Szövetség ügyvezető igazgatója. Ezt Ruthner Szabolcs azzal magyarázta, hogy a nyomott árú terménykereskedelem miatt nincs megfelelő finanszírozási eszköz a gazdáknak a jövő év elindítására. Vagyis mindenki ott spórol, ahol tud: növényvédő szerek használata nélkül és minősített vetőmagok helyett a saját termésből származó maggal próbálják leszorítani a tonnánként 30 ezer forintos – tehát a felvásárlási árnál nagyobb – önköltségi árat. Ruthner Szabolcs elmondta: a magyar gazdák általában a termőterület 32-33 százalékán vetnek minősített vetőmagot, ez az arány azonban az idén még alacsonyabb, 25 százalékot tesz ki.

Az extenzív termeléssel 15 százalékot lehet spórolni – vélte Vancsura József, hozzátéve, hogy nagy veszteséget kockáztatnak a jövő évre a gazdák, ha aszályos lesz az idő. Ezzel egyetért Ruthner Szabolcs is. „Kevesebbet lehet spórolni, mint amennyi veszteség származhat belőle” – mondta a Vetőmag Szövetség ügyvezetője, utalva arra, hogy a kevésbé ellenálló magok terméshozama a vegyszeres védekezés és az öntözés hiányában kiszámíthatatlan. Egy rossz évben kiemelkedhetnek a technológiai hibák – tette hozzá.

A minimális felajánlás mindkét termény esetében 80 tonna.

A minimális felajánlás mindkét termény esetében 80 tonna.

-->