késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Fortuna még tartja magát
„A 2007-es 145 milliárd és a tavalyi 159 milliárd után az idén 150 milliárd forint árbevételre számítunk. Bár a válság miatt általánosságban nyilvánvalóan kevesebbet költ egy háztartás szerencsejátékra – hiszen ez nem alapvető fontosságú kiadás –, a 2009-ben is szépen halmozódott nyeremények és az általuk generált többletforgalom ezt javarészt kompenzálták” – mondta a Világgazdaságnak Somorai László, a Szerencsejáték Zrt. szóvivője. Továbbra is az ötös lottó a legnépszerűbb játék, ennek árbevétele az idén elérheti a 46 milliárdot. Hatos lottóra ez évben 23 milliárd forintot, skandináv lottóra 15 milliárdot, tippmixre 26 milliárdot, míg puttóra várhatóan 12 milliárdot költenek a magyarok. Az adatok természetesen egyelőre nem véglegesek, hiszen hátravan még több mint egy hét az évből, ráadásul az ünnepek körüli időszak hagyományosan erősnek számít a Szerencsejáték Zrt.-nél. „December utolsó heteiben az átlagosnál 10-15 százalékkal nagyobb a forgalmunk” – mondta Somorai László. Ez szerinte a szilvesztert övező szerencsekultusz mellett annak is köszönhető, hogy az ünnepekkor szokásos bevásárlások alkalmával azok is betérnek a lottózókba, akik egyébként nem rendszeres játékosok.
A társaság összességében jó évet zár 2009-ben: a várható ötmilliárd forint körüli eredmény a tervezettnél jóval nagyobb, bár elmaradhat a tavalyi 5,9 milliárdtól. A központi költségvetésbe mintegy 55 milliárd forintot fizetett be a cég adók és járulékok formájában. Az idén egy Európában gyakorlatilag egyedülálló fejlesztést is véghezvittek: az ötöslottó-sorsolásnál bevezették az úgynevezett gyors nyerteskereső rendszert, amely lehetővé teszi, hogy már a sorsolás után fél perccel – a sorsolás élő adásában – meg tudják mondani, hogy volt-e telitalálat, illetve mennyi négyes, hármas, kettes volt, s ezek mennyit fizetnek. Somorai László a jövő évi terveikről azt mondta, hogy gondolkodnak egy tévéműsorral egybekötött újszerű kaparós sorsjegy bevezetésén, egy működő svájci rendszer adaptálásával.
Rossz évet zártak az idén a nyerőgépek és az üzemeltetésükkel foglalkozó vállalkozások. Évről évre egyre kevesebb automata működik szerte az országban, bár a Magyar Szerencsejáték Szövetség statisztikái szerint egészen a múlt évig folyamatosan nőtt a pénznyerőpiac játékbevétele. Míg 2004-ben még több mint 33 ezer játékgép volt az országban, ez a szám 2009 harmadik negyedévére 27 ezerre csökkent. Mindeközben a teljes játékbevétel 70 milliárd forintról 94 milliárdra nőtt 2008-ig. Az idei játékbevételről még nincs adat, a szakmabeliek szerint azonban erőteljes zuhanás következhetett be. Ezt megerősíti az APEH által lapunknak elküldött első három negyedévi összesített adat, amely hozzávetőleg 60,5 milliárd forintos bevételt mutat. Időarányosan ez év végére körülbelül 80 milliárdot jelentene, amely alig lenne több a 2005-ös 77 milliárdos szintnél.
S mivel az idén a korábbinál jóval kevesebb pénzt dobáltak be a gépekbe, egyre nagyobb kihívás a gazdaságos üzemeltetésük. „Minden egyes játékgép után havi százezer forint játékadót kell fizetni – ennek mértéke az elmúlt években nem változott –, ez az üzemeltetők által fizetendő összes adó 70-80 százalékát teszi ki. Az üzemeltetés járulékos költségei (engedélyezési díj, OMH-hitelesítési díj, ellenőrzési díj, helyi adók, rezsiköltség) emellett folyamatosan nőnek. Sok helyen így már nem tudja kitermelni a gép azt a minimális bevételt, amellyel nyereséges lehetne, ezért inkább kikapcsolják” – mondta Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke.
Szerettük volna megkérdezni a kaszinók idei évéről a Magyar Kaszinó Társaságok Szövetségét, de többszöri próbálkozásunk ellenére nem sikerült beszélnünk az illetékesekkel.
Tüntettek a pókertörvény ellen
Tüntetést szervezett tegnap délután az Országos Póker Szövetség a játékot szabályozni kívánó törvényjavaslat, azaz pontosabban a még 1991-ben hozott, a szerencsejáték-szervezésről szóló törvény módosítása ellen. Tatár Gergely, a Magyar Póker Szövetség elnöke szerint a jogszabály-módosítás csak látszólag könnyíti meg – liberalizálja – a pókerversenyek szervezését, annak valódi célja az, hogy visszaterelje a játékosokat a kaszinókban található pókerasztalokhoz.Ennek egyik jele szerinte, hogy a nevezési díjat 50 ezer forintban maximálta a törvény, és korlátozta az asztalok számát is, tíz darabban.
Ennek egyik jele szerinte, hogy a nevezési díjat 50 ezer forintban maximálta a törvény, és korlátozta az asztalok számát is, tíz darabban.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.