BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Már nem tudunk internet nélkül élni

Egy nemzetközi, a média- és a reklámfogyasztásokkal foglalkozó felmérés szerint az emberek 70 százaléka nem tudna az internet nélkül élni, valamint a televízió is közel ennyi válaszadó mindennapjait határozza meg. Mára gyakorlatilag digitális függőségről beszélhetünk, de azt is megállapítja a kutatás, hogy a nyomtatott sajtót sem kell még temetnünk.

Tízből hét ember nem tud az internet nélkül élni, illetve saját bevallása szerint sokat veszítene, ha nem lenne – állítja a Synovate nemzetközi piackutató cég legutóbbi, tizenegy országban (Ausztráliában, Brazíliában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Hongkongban, Indiában, Kanadában, Kínában, Spanyolországban, Tajvanon) mintegy 8600 főt érintő, reklám és médiafogyasztást vizsgáló felmérése.

A kutatás szerint a televízió csak egy hajszállal marad el a legnépszerűbb médiumok listáján, a válaszadók 69 százaléka jelölte meg a mindennap használt digitális platformként. A társaság médiáért felelős globális igazgatója, Steve Garton a felmérés aktualitását azzal magyarázta, hogy a marketingszakemberek számára talán soha sem volt olyan fontos a lehető legpontosabban megtalálni a potenciális fogyasztókat, mint a mostani időszakban.

A digitális függők listájának képzeletbeli első helyét a britek foglalják el 92 százalékkal, őket a spanyolok és az ausztrálok követik 91, illetve 90 százalékkal, a hollandok és az amerikaiak 89 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a világháló mindenképpen szükséges az életükhöz. Steve Garton szerint nem meglepő, hogy a jó infrastruktúrával ellátott piacokon az élet szerves része lett az internet használata, valamint az, hogy a fiatalabb generáció élete elképzelhetetlen a világháló nélkül.

A Synovate az egyéb médiatermékek piacát is vizsgálta, és arra jutott, hogy a nyomtatott sajtó haláláról beszélni még igen túlzó. Az elemzők úgy vélik, hogy a legtöbb piacon – főként Ázsiában és Latin-Amerikában – továbbra is nagy számban fogyasztják az újságokat és a különböző magazinokat. Ez természetesen a kevésbé fejlett szélessávú infrastruktúrával rendelkező régiókra igaz – állítják a Synovate szakemberei.

A fejlettebb társadalmakban az újságolvasók jellemzően olyan tematikus, közösségi tartalmakat keresnek, mint a sport. A kutató szerint az újságok márkaértékét és a fogyasztók hűségét az online jelenléttel lehet szinten tartani. A rádió szerepével kapcsolatban kiderült: igaz, hogy a válaszadók nem értékelik annyira, mint az internetet, vagy éppen a televíziót, de még mindig masszív rajongótábora van, az emberek több mint fele erősen hiányolná, ha nem lenne. Ezt a társaság ausztrál kiskereskedelmi igazgatója a sok autóban, és sporttal töltött idővel magyarázza.

Zsolt Péter médiaszociológus véleménye:

A felmérésben említett televízió-függőség a magyarokra igen jellemző. Európai viszonylatban mi nézzük a legtöbbet, míg a legkevésbé a skandináv államok függnek a tévétől. Ezt a magyarok közösségépítő képességének hiányára vezethetjük vissza, ami hazánkban még gyerekcipőben jár, ugyanis a szocializmus szétverte a közösségeket. Ennek következtében a magyarok egyéb aktivitás hiányában töltik szabadidejük legnagyobb részét a televízió előtt.

A mi civilizációnk már tényleg internetfüggőnek nevezhető, de ez nem jó vagy rossz kategória. A kérdés az, hogy mit csinálunk a világhálón. Amennyiben közösségépítésre, illetve kapcsolataink fenntartására is használjuk, akkor a függőségnek nincs káros következménye.

A nyomtatott sajtó valóban egy átalakulási folyamaton ment keresztül, egyre inkább tabloidizálódott, ami szerkesztésben a képek előtérbe kerülését, szövegben a rövidülést jelentette. De új folyamatok is várhatók, mint például a nyomtatott média egyes termékeinek presztízsemelkedése az internettel szemben.

A reklámokkal kapcsolatban a kutatás rámutatott: a válaszadók kétharmada sokallja a televíziós reklámokat, az interneten ezzel szemben csupán 39 százalék vélekedett így. Az emberek 42 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a személyre szabott reklámokat sokkal inkább tartaná elviselhetőnek. A reklámok elől a válaszadók 87 százaléka aktívan próbál menekülni, így ki- vagy éppen átkapcsolja a készülékeket. Az emberek kétharmada pedig elkerüli azokat az oldalakat, ahol a reklámokat túlzottan tolakodónak találja. Arra a felvetésre, hogy milyen körülmények között lennének hajlandók még több reklámot elviselni a televízióban, a válaszadók 42 százaléka felelt úgy, ha olcsóbban tévézhet.

A mi civilizációnk már tényleg internetfüggőnek nevezhető, de ez nem jó vagy rossz kategória. A kérdés az, hogy mit csinálunk a világhálón. Amennyiben közösségépítésre, illetve kapcsolataink fenntartására is használjuk, akkor a függőségnek nincs káros következménye.

A nyomtatott sajtó valóban egy átalakulási folyamaton ment keresztül, egyre inkább tabloidizálódott, ami szerkesztésben a képek előtérbe kerülését, szövegben a rövidülést jelentette. De új folyamatok is várhatók, mint például a nyomtatott média egyes termékeinek presztízsemelkedése az internettel szemben.

Internet-függőség: Egyre több áldozat Teljes lefedettség Nincs megállás -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.