A kutatás szerint a televízió csak egy hajszállal marad el a legnépszerűbb médiumok listáján, a válaszadók 69 százaléka jelölte meg a mindennap használt digitális platformként. A társaság médiáért felelős globális igazgatója, Steve Garton a felmérés aktualitását azzal magyarázta, hogy a marketingszakemberek számára talán soha sem volt olyan fontos a lehető legpontosabban megtalálni a potenciális fogyasztókat, mint a mostani időszakban.
A digitális függők listájának képzeletbeli első helyét a britek foglalják el 92 százalékkal, őket a spanyolok és az ausztrálok követik 91, illetve 90 százalékkal, a hollandok és az amerikaiak 89 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a világháló mindenképpen szükséges az életükhöz. Steve Garton szerint nem meglepő, hogy a jó infrastruktúrával ellátott piacokon az élet szerves része lett az internet használata, valamint az, hogy a fiatalabb generáció élete elképzelhetetlen a világháló nélkül.
A Synovate az egyéb médiatermékek piacát is vizsgálta, és arra jutott, hogy a nyomtatott sajtó haláláról beszélni még igen túlzó. Az elemzők úgy vélik, hogy a legtöbb piacon – főként Ázsiában és Latin-Amerikában – továbbra is nagy számban fogyasztják az újságokat és a különböző magazinokat. Ez természetesen a kevésbé fejlett szélessávú infrastruktúrával rendelkező régiókra igaz – állítják a Synovate szakemberei.
A fejlettebb társadalmakban az újságolvasók jellemzően olyan tematikus, közösségi tartalmakat keresnek, mint a sport. A kutató szerint az újságok márkaértékét és a fogyasztók hűségét az online jelenléttel lehet szinten tartani. A rádió szerepével kapcsolatban kiderült: igaz, hogy a válaszadók nem értékelik annyira, mint az internetet, vagy éppen a televíziót, de még mindig masszív rajongótábora van, az emberek több mint fele erősen hiányolná, ha nem lenne. Ezt a társaság ausztrál kiskereskedelmi igazgatója a sok autóban, és sporttal töltött idővel magyarázza.
A mi civilizációnk már tényleg internetfüggőnek nevezhető, de ez nem jó vagy rossz kategória. A kérdés az, hogy mit csinálunk a világhálón. Amennyiben közösségépítésre, illetve kapcsolataink fenntartására is használjuk, akkor a függőségnek nincs káros következménye.
A nyomtatott sajtó valóban egy átalakulási folyamaton ment keresztül, egyre inkább tabloidizálódott, ami szerkesztésben a képek előtérbe kerülését, szövegben a rövidülést jelentette. De új folyamatok is várhatók, mint például a nyomtatott média egyes termékeinek presztízsemelkedése az internettel szemben.
A reklámokkal kapcsolatban a kutatás rámutatott: a válaszadók kétharmada sokallja a televíziós reklámokat, az interneten ezzel szemben csupán 39 százalék vélekedett így. Az emberek 42 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a személyre szabott reklámokat sokkal inkább tartaná elviselhetőnek. A reklámok elől a válaszadók 87 százaléka aktívan próbál menekülni, így ki- vagy éppen átkapcsolja a készülékeket. Az emberek kétharmada pedig elkerüli azokat az oldalakat, ahol a reklámokat túlzottan tolakodónak találja. Arra a felvetésre, hogy milyen körülmények között lennének hajlandók még több reklámot elviselni a televízióban, a válaszadók 42 százaléka felelt úgy, ha olcsóbban tévézhet.
A mi civilizációnk már tényleg internetfüggőnek nevezhető, de ez nem jó vagy rossz kategória. A kérdés az, hogy mit csinálunk a világhálón. Amennyiben közösségépítésre, illetve kapcsolataink fenntartására is használjuk, akkor a függőségnek nincs káros következménye.
A nyomtatott sajtó valóban egy átalakulási folyamaton ment keresztül, egyre inkább tabloidizálódott, ami szerkesztésben a képek előtérbe kerülését, szövegben a rövidülést jelentette. De új folyamatok is várhatók, mint például a nyomtatott média egyes termékeinek presztízsemelkedése az internettel szemben.
Internet-függőség: Egyre több áldozat Teljes lefedettség Nincs megállás -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.