A terjeszkedés csökkenő kockázata

Az átmenetileg nehéz helyzetbe került külföldi cégek megszerzése a magyar közepes vállalatoknak is új lehetőséget adhat a terjeszkedésre, új piacok megszerzésére. Ahhoz viszont, hogy a hazai feltörekvő középvállalatok ezeken az új vizeken is megőrizzék sikerességüket, nem árt némi óvatosság.

2010.02.08, 05:00

Elsősorban meg kell követelni a lehető legnagyobb fokú transzparenciát a külföldi cégektől – fogalmazott Bodor Kornél, a Deloitte feltörekvő középvállalatok csoportjának vezetője.
A szakember figyelmeztetett: a nemzetközi terjeszkedés a jelenlegi gazdasági környezetben különösen kockázatos lehet. Az új piacok meghódításának egyik leghatékonyabb módja azonban kétségtelenül a felvásárlás, főleg akkor, ha a kiszemelt külföldi vállalkozás életében a piacvesztéssel, profitcsökkenéssel, likviditási gondokkal járó időszak csupán átmeneti, de az adott társaság egyébként ígéretes termékekkel és megalapozott jövőképpel rendelkezik. A válságot helyesen kezelő vagy az az által kevésbé érintett vállalatoknak a növekedés miatt alapvető érdeke a potenciális befektetési, terjeszkedési lehetőségek felderítése – húzta alá Bodor Kornél.

Bár a magyar tulajdonú, közepes méretű cégek külföldi jelenléte már ma sem példa nélküli, sok cégvezető, tulajdonos ma még alábecsüli a külföldi piacokban rejlő lehetőséget vállalata számára. Arra, hogy a valós kockázatokat e cégek a helyükön kezeljék, és pontosan mérhessék fel az üzleti lehetőségeket, ma már igen kifinomult technikák léteznek. Fontos tanács, hogy mielőtt a társaság élne az akvirálásban rejlő lehetőségekkel, rendelkezzen jól meghatározott, hosszú távú növekedési stratégiával és jól megfogalmazott célokkal. Rögtön az elején célszerű górcső alá venni, hogy a megvásárolni tervezett cég irányítására rendelkezik-e kompetens menedzsmenttel. Semmiképpen nem szabad az akvirálást megkezdeni addig, amíg a vállalat belső rendszerei nem teszik lehetővé akár a saját, akár a megszerzendő cég teljesítményének megfelelő minőségű pénzügyi követését, esetleges integrálását.
Célszerű alapos vizsgálat alá vonni a felvásárolni kívánt társaság havi, negyedéves és éves beszámolóit, és előnyös, ha utóbbi rendelkezik a nemzetközi számviteli sztenderdeknek megfelelő IFRS szerinti beszámolóval is. Egy adott cég teljesítményének nemzetközi összehasonlításra is alkalmas, objektív mércéje ugyanis szinte minden esetben az IFRS-beszámoló. A beszámolóban érdemes ellenőrizni, hogy megfelelőek-e azok a jelentések, amelyeket a felvásárolni kívánt társaság átad. Célszerű utánajárni, a jelentésekben szereplő számok és kötelezettségvállalások valódi eszközökre vonatkoznak-e, továbbá, hogy vannak-e eltitkolt kötelezettségek.
Fokozott figyelmet kell fordítani az úgynevezett „impairment teszt”, azaz a terven felüli értékcsökkenés-vizsgálat elvégzésére, mind az üzleti vagy cégérték, mind pedig a tárgyi eszközök tekintetében. A részesedések esetében ajánlott külön-külön megvizsgálni a tőzsdei és nem tőzsdei befektetéseket. A tőzsdén nem jegyzett részesedések esetében ugyanis az értékelésnél nélkülözhetetlen annak figyelembevétele, hogy az adott részesedést hogyan érintette a krízis, míg a tőzsdén jegyzett részesedéseknél a tartósság és jelentőség kérdése a meghatározó, a fordulónap utáni árfolyamok vizsgálata és annak figyelembevétele, hogy történt-e változás a cég megítélésében. A társaságnak adott kölcsönöknél fontos azt számba venni, hogy van-e nemfizetésből eredő kockázat.
Fontos tanács az is, hogy a vállalat fordítson figyelmet az akvirálni kívánt cég ügyfeleinek, vevőinek vizsgálatára, abból a szempontból, hogy azok menynyire sebezhetők. A vevők esetén ki kell térni például a körbetartozás kockázatának alaposabb vizsgálatára is, valamint az értékvesztések számbavételére. Fontos továbbá a beszámolókból nyerhető devizakockázatokra, likviditási kockázatra vonatkozó adatok elemzése, valamint annak meghatározása, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a cég nem tud a kötelezettségeinek – hitelek, szállítókkal szembeni kötelezettségek – eleget tenni.
Bodor Kornél mindemellett rámutatott: az akvirálással kapcsolatos kockázatok vizsgálatára nem lehet általános szabályt felállítani, minden egyes esetet egyedileg kell vizsgálni és értékelni, hiszen a befektetéssel járó kockázat nem csak iparág- és nem is pusztán országfüggő. Mivel az esetek mérlegelése, illetve a beszámoló vizsgálata igen alapos ismereteket és nagyfokú körültekintést igényel, célszerű azt külső szakértő bevonásával végezni.