Oszkó: nem lesz vízműprivatizáció

A műsorvezető az Index internetes portál a vízközművek tervezett privatizációjáról írt sorozatáról kérdezte a pénzügyminisztert. A portálon "az olvasható, hogy az Ön szerepe eléggé ellentmondásos" - indokolta a kérdést a műsorvezető.

"Ez a döntés azelőtt született, hogy én pénzügyminiszter lettem" - mondta Oszkó Péter. Hozzátette: a tervezett Új Tulajdonosi Programban (ÚTP) lehetett ilyen elképzelés. "Mi mindenféle privatizációs döntést leállítottunk, sőt, a vízmű-társaságok tartós állami tulajdonáról szóló jogszabály a kormány támogatásával született meg" - fűzte hozzá.

Oszkó Péter hangsúlyozta: noha hosszú ideje mondják, hogy nincs és nem is lesz privatizáció, mégis újra és újra felbukkan ez az "összeesküvés elmélet".

A műsorvezetőnek arra a kérdésére, hogy a vízközművek privatizációjának kérdése milyen szerepet játszott Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatójának menesztésében, a pénzügyminiszter azt mondta: "valóban konfliktus volt közöttünk, és én megmutattam az Indexnek azt a levelet, amelyben a vezérigazgató urat arra kértem, hogy a döntéseinket korrektül hajtsák végre".

Az Index információi szerint a kormány tagadta ugyan, de burkolt privatizációs előkészület volt az MNV Zrt.-nek a regionális vizmű-társaságok átszervezésére tett kísérlete tavaly.

A hírportál idéz abból a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél tavaly március 26-án készült előterjesztésből, amely a"Regionális vízi közmű társaságcsoport kialakítása egyes szolgáltatók vagyonkezelésbe adása útján" címet viseli. Eszerint: "a vízi közműveket üzemeltető társaságokban a kizárólagos állami/önkormányzati tulajdon helyett a többségi részesedések állami/önkormányzati kézben tartása mellett tőkeerős befektetők részére is célszerű lenne megnyitni a tulajdoni struktúrát...."

Az MNV 2009 novemberében közölte azt, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben nem kerül vagyonkezelésbe három regionális vízmű társaság, ezért nem hoznak létre belőlük vállalatcsoportot, és visszaállítják a korábban megszüntetett igazgatóságokat. A közlemény szerint az Észak-dunántúli Vízmű, a Duna Menti Regionális Vízmű és a Tiszamenti Regionális Vízmű vagyonkezelésbe adásáról szóló 2009 áprilisi vagyontanácsi rendeletet hatályon kívül helyezték, miután az állami vagyonról szóló törvény módosításával ezek a társaságok tartós állami tulajdonba kerültek. A vagyonkezelésbe adásról szóló vagyontanácsi határozat egyébként jó néhány tulajdonosi hatáskört a vagyonkezelőre ruházott volna.

Az MTI korábbi információi szerint a vízvagyon forgalomképtelen állami vagyon, a vízközmű pedig az az eszközvagyon, amivel a víz- és csatornaszolgáltatást biztosítják: vezetékek, átemelők, ivóvíz- és szennyvíztisztító telepek. Ezek állami, illetve önkormányzati tulajdonban vannak, használatba igen, de eladni nem lehet ezeket az eszközöket. A vízművek ezeket az eszközöket üzemeltetik. Számos önkormányzati tulajdonú vízközmű esetében már előfordult, hogy azt az önkormányzat - jogellenesen - az általa alapított, a víz- és csatornaszolgáltatást végző gazdasági társaságba vitte be. Jó néhány önkormányzat pedig még 2008 nyarán bejelentette igényét a területét érintő vízközmű tulajdonára. 

Oszkó Péter pénzügyminiszter reagálását a Malév-ügyben itt olvashatja el