Uniós pénzek: kódolt késés

Évről évre nő a Magyarország által lehívott uniós támogatások mértéke, igaz, az EU költségvetéséhez teljesítendő hozzájárulás is. Ezek egyenlege azonban hazánk csatlakozása óta pozitív, és bár a válság ezen a területen is érezteti hatását, az idén összességében jelentős növekedésre lehet számítani: míg tavaly az uniós kapcsolatok szaldója 414,3 milliárd forint volt, ez évben már 724,2 milliárdos „nyereséggel” számol a kormány.

E tetemes pénzek ütemezését azonban évek óta heves viták kísérik. Mint az a pénzügyi tárca nemrég elkészített értékeléséből kiderül, a programok első két-három évét a támogatások elosztására való felkészülés, az előkészítés és a pályáztatás tölti ki. Így a tényleges kifizetések csak a következő években kezdenek növekedni. Ezt a hatást erősíti az is, hogy az EU visszatartja az utolsó részletet, és csak a program végső zárásakor utalja át a forrásokat – derül ki az anyagból. Ez a gazdasági válság közepette nem túl előnyös jelenség, szakemberek gyakran fel is hívják a figyelmet arra, hogy a támogatások túl későn folynak be a vállalkozásokhoz, és így sokszor nem képesek időben ellensúlyozni a válság okozta sokkot.

Ezeket a dilemmákat jól tükrözi, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretében a Gazdasági operatív programon (GOP) belül az eddig igényelt támogatás 686 milliárd forintot tesz ki, ebből 460 milliárdra már rábólintott az illetékes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A kifizetett összeg azonban egyelőre 141,4 milliárdon áll.

„Az eddigi visszajelzések nem támasztják alá, hogy az utóbbi időben könnyebbé, egyszerűbbé vált volna a hozzáférés az uniós pénzekhez” – fogalmazott lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Hozzátette: a visszásságokat jelzi, hogy a pályázatok iránti érdeklődés a jelenlegi forráshiányos időszakban is csökken.

Az időbeli elcsúszás a PM-adatokból is kiviláglik, igaz, ennek van előnyös oldala is. A 2006-ban lezárult Nemzeti fejlesztési terv kapcsán még 2007-ben is érkezett 130,5, 2008-ban pedig 101,6 milliárd forintnyi uniós forrás. A 2007-ben indított ÚMFT-nél az indulás évében – nem meglepő módon – egy fillér EU-s támogatás sem érkezett. A „jó hír” ebben az esetben is az, hogy a 2013-as zárás ellenére még 2015-ig is folynak be brüsszeli pénzek a magyar kaszszába az ÚMFT címén.

Az időigényesség mellett a válság is érezteti a hatását az uniós pénzek alakulásában. Az idén például a tényleges uniós forrás mintegy 25 milliárd forinttal lesz csak magasabb, mint tavaly, a hazai költségvetési kiegészítés csökkenésével pedig a végleges összeg még alacsonyabb is lesz a 2009-esnél – legalábbis a jelenlegi tervek szerint. Nagyobb nekibuzdulásra a PM-ben 2011-ben számítanak. A 2010-es szaldót egyébként rontotta az is, hogy az M7-es Balatonkeresztúr–Nagykanizsa közötti szakaszán tapasztalt közbeszerzési visszásságok egy 32,7 milliárd forintos visszarendeződéshez vezettek az EU-tól érkező források terén.

A gazdasági szakemberek másik szívfájdalma, hogy az ÚMFT-ben kevés forrás jut a vállalkozások támogatására. Tény, az eddigi több mint 46 ezer pályázat 30 százaléka tartozik a GOP-hoz, az ezekben igényelt támogatás azonban a teljes ÚMFT-keretnek csupán a 10 százalékára tehető. „A megmaradt pénzeket elsősorban a termelékenység javítására, a gazdaság fejlesztésére kellene fordítani” – véli Parragh László, aki szerint igazi fellendülés az úgynevezett alanyi jogon járó, automatikus pályázatoktól remélhető. KR