Uniós pénzek: kódolt késés
E tetemes pénzek ütemezését azonban évek óta heves viták kísérik. Mint az a pénzügyi tárca nemrég elkészített értékeléséből kiderül, a programok első két-három évét a támogatások elosztására való felkészülés, az előkészítés és a pályáztatás tölti ki. Így a tényleges kifizetések csak a következő években kezdenek növekedni. Ezt a hatást erősíti az is, hogy az EU visszatartja az utolsó részletet, és csak a program végső zárásakor utalja át a forrásokat – derül ki az anyagból. Ez a gazdasági válság közepette nem túl előnyös jelenség, szakemberek gyakran fel is hívják a figyelmet arra, hogy a támogatások túl későn folynak be a vállalkozásokhoz, és így sokszor nem képesek időben ellensúlyozni a válság okozta sokkot.
Ezeket a dilemmákat jól tükrözi, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretében a Gazdasági operatív programon (GOP) belül az eddig igényelt támogatás 686 milliárd forintot tesz ki, ebből 460 milliárdra már rábólintott az illetékes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A kifizetett összeg azonban egyelőre 141,4 milliárdon áll.
„Az eddigi visszajelzések nem támasztják alá, hogy az utóbbi időben könnyebbé, egyszerűbbé vált volna a hozzáférés az uniós pénzekhez” – fogalmazott lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Hozzátette: a visszásságokat jelzi, hogy a pályázatok iránti érdeklődés a jelenlegi forráshiányos időszakban is csökken.
Az időbeli elcsúszás a PM-adatokból is kiviláglik, igaz, ennek van előnyös oldala is. A 2006-ban lezárult Nemzeti fejlesztési terv kapcsán még 2007-ben is érkezett 130,5, 2008-ban pedig 101,6 milliárd forintnyi uniós forrás. A 2007-ben indított ÚMFT-nél az indulás évében – nem meglepő módon – egy fillér EU-s támogatás sem érkezett. A „jó hír” ebben az esetben is az, hogy a 2013-as zárás ellenére még 2015-ig is folynak be brüsszeli pénzek a magyar kaszszába az ÚMFT címén.
Az időigényesség mellett a válság is érezteti a hatását az uniós pénzek alakulásában. Az idén például a tényleges uniós forrás mintegy 25 milliárd forinttal lesz csak magasabb, mint tavaly, a hazai költségvetési kiegészítés csökkenésével pedig a végleges összeg még alacsonyabb is lesz a 2009-esnél – legalábbis a jelenlegi tervek szerint. Nagyobb nekibuzdulásra a PM-ben 2011-ben számítanak. A 2010-es szaldót egyébként rontotta az is, hogy az M7-es Balatonkeresztúr–Nagykanizsa közötti szakaszán tapasztalt közbeszerzési visszásságok egy 32,7 milliárd forintos visszarendeződéshez vezettek az EU-tól érkező források terén.
A gazdasági szakemberek másik szívfájdalma, hogy az ÚMFT-ben kevés forrás jut a vállalkozások támogatására. Tény, az eddigi több mint 46 ezer pályázat 30 százaléka tartozik a GOP-hoz, az ezekben igényelt támogatás azonban a teljes ÚMFT-keretnek csupán a 10 százalékára tehető. „A megmaradt pénzeket elsősorban a termelékenység javítására, a gazdaság fejlesztésére kellene fordítani” – véli Parragh László, aki szerint igazi fellendülés az úgynevezett alanyi jogon járó, automatikus pályázatoktól remélhető. KR
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.