A túlórákkal és a szabadságokkal trükköznek a cégek

Felerősödött az elmúlt évben a vezetőképzés, a készségfejlesztés, valamint a csapatépítés iránti igény a vállalatok körében – legalábbis ez a trend látszik körvonalazódni a DGS Global Országos HR Benchmark Felmérés 2009 kutatásból.

2010.05.06, 05:00

A szakemberek szerint ez az igény már annak az előjele, hogy a cégvezetőket is elérte a válságból való kilábalás előszele, ennek megfelelően nagyobb hangsúlyt helyeznek a HR-re (human resource).
Ezt tükrözi az is, hogy míg tavaly szeptember végén a megkérdezett 350 vállalat alig több mint harmada tervezett béremelést, addig az idén már 47 százalékuk növelné munkavállalói jövedelmét, átlagosan 2-3 százalékkal.

A válaszokból kiderült, egyik szervezet vagy gazdasági társaság sem akar többet költeni a munkatársaira, mint amennyi indokolt, s minden szervezet keresi az emberi erőforrások foglalkoztatásához szükséges leghatékonyabb módszereket. Ezért is meglepő, hogy a megkérdezett vállalatoknak csupán 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen végez valamilyen benchmarktevékenységet. A bérezést ugyanis a cégek – saját bevallásuk szerint – a makrogazdasági adatok és előrejelzések, valamint a vállalat belső mutatószámai mellett kifejezetten munkaerő-piaci benchmarkadatok, illetve formális és informális források alapján tervezik.

A cégek 80 százaléka teljesítménybért fizet, vagyis a munkavállalók hatékony és kiváló minőségű munkavégzését igyekeznek honorálni, ahelyett, hogy az alapfizetést növelnék. A teljesítménybér alkalmazása a diplomás munkatársaknál eléri a 35, és a vezetők (felső vezetők, középvezetők) esetében is meghaladja a 30 százalékot.

Dara Péter, a DGS Global ügyvezető igazgatója elmondta: a cégek a toborzásra és a kiválasztásra, valamint a munkaügyi feladatok ellátására fordítják a legtöbb időt a HR-munkánál. Ez utóbbi tevékenység indokolt is, hiszen a megkérdezett vállalatok közel felénél volt munkaügyi ellenőrzés az elmúlt egy évben, ez 39 százalékuknál bírságba torkollott. A felmérés részletes adatait május 13-án, csütörtökön ismerhetik meg a benchmarkadatok iránt érdeklődők, a Világgazdaság információi alapján azonban már lehet tudni, hogy a bírsággal záruló ügyek 23-23 százalékában a túlmunka elrendelésének, elszámolásának és kifizetésének elmaradása, valamint a szabadság nem szabályszerű kiadása miatt szabtak ki büntetést az ellenőrök. Az elmarasztalt cégek 15 százalékánál a szabálytalan bérezés vezetett a bírság kirovásához.

A kutatásból az is kiderült, hogy a HR-t stratégiai partnernek tekinti Magyarországon a menedzsment. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy sok esetben HR-vezetők töltötték ki a felmérést, így ez az adat lehet egy elfogult, szubjektív válasz és a szakterület túlértékelése is. Ennek ellenére a nemzetközi felmérések szerint látszik a HR átrendeződése, mindenhol érződik a szakadék széléről való visszalépés – hangsúlyozta Nagy István Ottó, az Ernst & Young tanácsadó partnere. Elmondása szerint nemzetközi szinten három prioritást lehet meghatározni a HR-ben, fontossági sorrendben: a cégek azon igyekvését, hogy biztosítsák a jelenlegi állapotokat, megvédjék eszközeiket, valamint hogy növeljék hatékonyságukat.