A konnektorból figyel a Nagy Testvér

Az intelligens mérőműszerekről van szó, amelyek azon túl, hogy folyamatosan mérik az adott otthon áramfogyasztását, számos, az imént felsorolt adattal is ellátják a szolgáltatókat. Addig nincs is komolyabb probléma, amíg ezekről az információkról a fogyasztókon és a műszereket üzemeltető cégeken kívül másnak nincs tudomása, azonban egyelőre úgy tűnik, kevés a garancia arra, hogy ez így is marad.

Az okos mérőműszerek nem megfelelő alkalmazásából adódó veszélyekre hívja fel a figyelmet Elias Quinn az intelligens elektromos hálózatokról szóló tanulmányában. Ez lehet az az eszköz, amely a sötétítők mögé lát, és eddig példa nélküli mértékben képes behatolni az emberek magánszférájába – állítja az amerikai szakértő.

Hogy kik lehetnek a leselkedők? Nos, az élen két, ellentétes oldalon álló erőt lehet említeni: mind a bűnüldözők, mind a bűnözők számára igen hasznos lehet, ha hozzá tudnak férni az intelligens mérőműszerek által szolgáltatott adatokhoz. Az ilyen eszközök nagy segítséget nyújthatnak a rendőrségnek vagy a nyomozóknak például a marihuánaültetvények leleplezésében – a megvilágításukra használt fényforrások jelentette többletfogyasztás kiszúrásával –, vagy például olyan üzemek megtalálásában, amelyekben rabszolgamunkára fognak embereket. Persze a másik oldal is megtalálhatja a számítását, hiszen nemcsak azt árulhatják el, milyen elektronikus eszközök vannak egy-egy háztartásban, de azt is, mikor nincs otthon a tulajdonos.

Bár az Egyesült Államokban a szövetségi kormányzat eddig mintegy 3,4 milliárd dollárt költött arra, hogy felgyorsítsa az intelligens hálózatokkal kapcsolatos fejlesztéseket, egyelőre alig tettek bármit is az új technológia által felvetett kérdések megválaszolására. Hogyan óvják meg a begyűjtött információt? Kinek lehet hozzáférése ezekhez az adatokhoz? Mi történik, ha az információk rossz kezekbe kerülnek? Nem véletlen, hogy Nick Sinai, az amerikai Szövetségi Távközlési Hivatal (Federal Communications Commission, FCC) egyik szakértője a személyiségi jogi kérdések tisztázását és a kiberbűnözést tartja az okos hálózatok elterjedése előtt álló legnagyobb kihívásoknak – mutatott rá Nick Sinai, az FCC energiaügyi és környezetvédelmi mérnöke.

Vannak perszer előremutató kezdeményezések, így több szövetségi ügynökség és néhány állam – Colorado és Kalifornia – is abba az irányba mozdult el, hogy kezeljék ezeket a problémákat. Coloradóban például nyílt vitára bocsátották, vajon a bevezetett szabályozás megfelelő-e a magánszféra megvédésére.

A másik aggály, hogy a szolgáltatók, illetve az okos mérőműszereket üzemeltető cégek által begyűjtött információkért sorba állnak majd az óriásvállalatok, hiszen ezeknek az adatoknak komoly marketingértéke lehet. Azt, hogy ez nem alaptalan aggodalom az Xcel Energy példája is mutatja, amely már évek óta gyűjti a Coloradóban telepített műszerek adatait. A cég illetékeseinek közlése szerint bizony volt példa arra, hogy más társaságok megkeresték őket, adjanak ki számukra a fogyasztókra vonatkozó adatokat.

A fő különbség a napjainkban használt átlagos műszerek és az intelligens mérők között, hogy míg a hagyományosakat havonta egyszer olvassák le vagy becsülik meg az állásukat, addig az új generációsok esetében negyedóránként végzik el ezt a feladatot. A jövőbeni modellek pedig akár már hat-nyolc másodpercenként is megtehetik ezt. A begyűjtött adatokat azután késedelem nélkül továbbítják valamilyen kommunikációs csatornán – optikai kábel, telefonvonal, wifi – a szolgáltatóhoz.

A háztartási készülékek gyártói – köztük a General Electric és a Whirlpool – egyébként már olyan intelligens eszközöket fejlesztenek, amelyek képesek lesznek kommunikálni az okos hálózattal, és még több információt osztanak meg. Ez oda vezet, hogy folyamatosan gyűjtik majd az adatokat, olyan információkat, amelyek kezelésére a jelenlegi jogrendszer nem készült fel.

A nyugat-európai országok némelyikében már megszülettek az ezek használatra vonatkozó előírások. Sőt, Svédországban már most 100 százalékos az intelligens árammérők elterjedtsége, miután a törvény szerint 2009. július 1-jétől visszaállították a havi leolvasást. Ehhez szükség volt az új órákra; a cserét a szolgáltatók állták.

A nyugat-európai országok némelyikében már megszülettek az ezek használatra vonatkozó előírások. Sőt, Svédországban már most 100 százalékos az intelligens árammérők elterjedtsége, miután a törvény szerint 2009. július 1-jétől visszaállították a havi leolvasást. Ehhez szükség volt az új órákra; a cserét a szolgáltatók állták.

Intelligens mérőórák -->