Javul a cégek hitelhelyzete
Szinte ugyanolyan mértékben koncentrálnak a hazai vállalatok a szerves növekedési stratégiára, mint globális szinten szondázott társaik – derül ki a nemzetközi tanácsadó felméréséből. A hazai cégeknek azonban jóval gyengébb kilátásaik vannak arra, hogy a kialakult gazdasági helyzetben alternatív növekedési lehetőségeket keressenek, úgymint fúziós, felvásárlási alkalmakat, vegyes vállalat, stratégiai szövetség kialakítását. Ami viszont mindenképp megnyugtató a hazai vállalati szektorra nézve – ahol az Ernst & Young a nagy-, közepes és kisvállalkozók palettáján valamennyi területről igyekezett véleményeket begyűjteni –, hogy a túlélésre koncentrálók aránya alig magasabb itthon, mint globális szinten. Jóllehet ez a „túlélés” nem a bedőlés szélén álló megélhetést jelenti, hanem a rövid távú stratégiák kiemelt fontosságát, estenként a napi, heti megoldások kidolgozását – magyarázta lapunknak Geist Ferenc, az Ernst & Young tranzak-ciós tanácsadási szolgáltatások igazgatója.
A magyar piacon valamivel több mint 60 válaszadó cég megközelítőleg fele arról számolt be, hogy nem éreznek érdemleges változást a hitel-, illetve tőkefeltételek viszonylatában. Akik jeleztek némi átalakulást, azok is inkább pozitív irányú elmozdulást érzékeltek.
Négy fontos megállapítás szempontjából mindenképpen tanulságos az Ernst & Young legutóbbi felmérése – magyarázza Geist Ferenc. A válság előtti időszakhoz képest egyértelműen felértékelődött a tőke szerepe; ami rendelkezésre áll, azt meg kell becsülni és fel kell használni. A felmérésből az is kiderül, hogy várakozások szerint átlagosan három-öt évre van szükség ahhoz, hogy a 2007-es, azaz a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válságot megelőző tőkeellátottsági állapotok visszaálljanak a vállalati szektorban. Részint ebből a felismerésből adódik a másik megállapítás is, amely a meglévő vállalati tevékenységi kör újragondolását, fejlesztését szorgalmazza. A harmadik fontos kérdéskör azt feszegeti, mennyire összetett feladat tőkéhez jutni a válság lecsengő részében a vállalatoknak. A negyedik problémakör pedig a finanszírozás kérdése köré összpontosul, amellyel kapcsolatban mind globális, mind hazai szinten egyértelműen a folyamatos nehézségekre utalnak a válaszok.
Valamennyi probléma közül azonban a kulcskérdés az, hogyan juthat ma egy vállalat a válság leszálló ágában tőkéhez? – emeli ki Geist Ferenc. Szerinte és a felmérés szerint is e szempontból könnyebb helyzetben vannak azok a társaságok, amelyek egy-egy külföldi anyacég magyarországi leányvállalataként működnek. A tőkeallokáció szempontjából mindenesetre jól látszik, hogy a magyarországi vállalatok jóval nagyobb (53 százalékos) arányban helyezik a hangsúlyt a likviditás fenntartására, mint a globális felmérésben részt vevő társaik (28 százalék). A hitelek törlesztésében és az osztalék fizetésében azonban szinte egyformán gondolkodnak határon innen és túl. Ahol még jelentős az eltérés a felmérés szerint, az a kutatás-fejlesztésre szánt összegek kérdése; míg globális szinten a tőkeallokációban 30 százalékos súllyal szerepel a kutatás-fejlesztés, itthon mindössze 10 százalékkal.
A nemzetközi véleményekhez képest a magyar megállapítások általában nem sok területen térnek le. Két fontos területen azonban markáns a különbség: a hazai akvizíciós kilátások jóval gyengébbek, mint globálisan, valamint a válság kilátásaira vonatkozó optimizmus is jelentősen haloványabb a honi megkérdezettek körében. Mindenesetre, ami a hazai és a globális tapasztalatok megoszlását illeti, az nem mutat jelentős eltéréseket azzal kapcsolatban, hogy milyen hamar várható a hitelek vagy egyéb fizetési kötelezettségek újrafinanszírozása. A leggyakoribb válasz az egy éven belüli refinanszírozásra vonatkozott. Itthon egyértelműen a készpénz jelentette az elmúlt 12 hónapban a legfontosabb tranzakciók fedezeti forrását, ez várhatón a következő egy évben sem sokat változik. A finanszírozási források második helyén a tulajdonosi kölcsön, a harmadikon a bankhitel áll. HÉ
Egyre optimistábbak a kelet-közép-európai régió vállalatvezetői
A Deloitte legutóbbi„Business Sentiment Index” régiós vállalati felmérésének tanúsága szerint a közép-európai vállalatvezetők egyre bizakodóbban ítélik meg vállalataik rövid távú kilátásait.
A közép-európai cégek felső vezetői jó néhány fontos gazdasági mutató tekintetében már egy ideje kifejezetten optimisták. Különösen igaz ez arra, hogy miként ítélik meg a hitelek elérhetőségét, és milyen árbevétel-növekedésre, illetve beruházásokra számítanak a következő egy év során.
A vizsgált időszakban a legnagyobb pozitív irányú változás a hitelek hozzáférhetőségével kapcsolatban volt megfigyelhető.
A megkérdezettek háromnegyede (74,7 százaléka) ítélte meg úgy, hogy vállalata számára ma már elérhetők a szükséges hitelforrások – ez 16,8 százalékos növekedés 2009 harmadik negyedévéhez képest.
Immár a válaszadók több mint fele számít árbevétel-növekedésre a következő évben, míg 2009 harmadik negyedévében ugyanez a mutató 45,3 százalékot ért el. Mindemellett a vállalatvezetők egyharmada (34,4 százaléka) véli úgy, hogy többet fog költeni beruházásokra is, ez az előző felméréshez viszonyítva 16 százalékos növekedést jelent.
„Business Sentiment Index” régiós vállalati felmérésének tanúsága szerint a közép-európai vállalatvezetők egyre bizakodóbban ítélik meg vállalataik rövid távú kilátásait.
A közép-európai cégek felső vezetői jó néhány fontos gazdasági mutató tekintetében már egy ideje kifejezetten optimisták. Különösen igaz ez arra, hogy miként ítélik meg a hitelek elérhetőségét, és milyen árbevétel-növekedésre, illetve beruházásokra számítanak a következő egy év során.
A vizsgált időszakban a legnagyobb pozitív irányú változás a hitelek hozzáférhetőségével kapcsolatban volt megfigyelhető.
A megkérdezettek háromnegyede (74,7 százaléka) ítélte meg úgy, hogy vállalata számára ma már elérhetők a szükséges hitelforrások – ez 16,8 százalékos növekedés 2009 harmadik negyedévéhez képest.
Immár a válaszadók több mint fele számít árbevétel-növekedésre a következő évben, míg 2009 harmadik negyedévében ugyanez a mutató 45,3 százalékot ért el. Mindemellett a vállalatvezetők egyharmada (34,4 százaléka) véli úgy, hogy többet fog költeni beruházásokra is, ez az előző felméréshez viszonyítva 16 százalékos növekedést jelent.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.