Az üzemcsarnok bővítése révén 3 új motorcsalád gyártása kezdődhet meg 2012 végétől, és így a gyár éves termelőkapacitása eléri az 500 ezret.
Az új motorcsaládok gyártásba állítása egyben további 200 új munkahelyet jelenthet a gyár beszállítóinál – jelentették be a Parlamentben az Opel vezetői, köztük a gyártásért felelős alelnök, Reinald Hoben, Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a fejlesztés 7,5 milliárd forintos állami támogatással valósul meg, amelynek megtérülésével 3 év alatt számol a tárca. Orbán Viktor szerint a kormány olyan projekteket támogat, amelyek esetében a támogatás összege nemzetgazdasági szinten négy év alatt megtérül. Figyelembe veszi a kormány azt is, hogy sokáig, legalább húsz évig fog termelni ez a gyár, így – mondta Orbán – biztos abban, hogy megszületik a megfelelő megállapodás a két fél között.
Reinald Hoben úgy fogalmazott: azért döntöttek Magyarország mellett, mert a gyártási költséget, a képzettséget, és a mostani gyár fejlesztéséhez szükséges költséget vették számításba. A beruházás révén Szentgotthárd a világ egyik vezető motorgyára lesz.
Cégtörténet – Opel Kadett helyett Astra
A General Motors a nyolcvanas évek második felében úgy döntött, hogy betör a kelet-európai piacra, mégpedig több gyár létesítésével. Noha Lengyelország is a listán szerepelt (később Gliwiczében lett is Opel gyár), az első lépés számára mégis Magyarországot ítélték meg a legalkalmasabb helyszínnek, mivel itt volt a legstabilabb a politikai, gazdasági és jogi környezet.
A General Motors 1990 nyarán aláírt egy megállapodást a magyar kormánnyal egy motorgyártó üzem, valamint egy, az eredeti tervek szerint elsősorban a hazai piacra dolgozó személyautógyár beindításáról. Ennek nyomán a az amerikai cég létrehozott egy vegyesvállalatot a magyarországi Rábával. A győri vállalat a 35 százalékos részesedés fejében bevitte a cégbe szentgotthárdi szerelőcsarnokát, így a General Motors Hungary Járműgyártó Kft. 153 millió német márka alaptőkével, a GM/Opel 65 százalékos részesedésével jött létre.
Az eredeti tervek már a termelés beindulásáig többször módosultak. A General Motors kezdetben a motorgyártáson kívül a már kifutóban lévő Opel Kadetteket akarta gyártani Szentgotthárdon. Azonban 1991 őszén közölték, hogy az Opel akkor legújabb modelljének számító, alsó-közép kategóriás Astra készül majd a magyar gyárban.
Novemberben eldőlt, hogy újabb140 millió márkát fordítanak a motorgyárra, hogy megteremtsék a feltételeket az 1,4 literes motorok gyártásához az eredetileg tervezett 1,6 litereseken felül.
1992. március 12-én legördül a szalagról az első Opel Astra, fél évvel megelőzve az első esztergomi Suzuki Swiftet. Júliusban megkezdik az 1,6 literes nyolc-szelepes motorok gyártását, ám a következő januártól a legkorszerűbb, 1,6 literes 16 szelepes ECOTEC motorok is itt készülnek, amelyek az új Corsa GSi gépkocsiban mutatkoztak be be.
2000 októberében felavatták az Allison Transmission magyarországi haszonjármű-sebességváltó gyárát. Az Allison Transmission a General Motors egyik leányvállalata, amelynek az egyetlen nem amerikai gyára Magyarországon van, és amely Észak-Amerika kivételével az egész világpiacra szállít.
Ugyancsak 2000-ben történt, hogy a GM és a Fiat stratégiai együttműködési szerződést kötött. A két csoport 50/50 százalékos tulajdonú közös vállalatok létrehozásáról döntött a motor-, és sebességváltó-gyártás területén. Öt évvel később azonban vége lett a Fiat és a GM együttműködésének, így megszűnik a magyarországi Fiat-GM Powertrain vegyesvállalat is. Ezután a szentgotthárdi gyár – újra GM-vállalatként – egyre növelte termelését, majd következett a hitelválság, a General Motors csődje, az Opel tervezett eladása körüli anomáliák, és a most bejelentett beruházás sorozat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.