Hamarosan ügyes örökösök kerestetnek

Utódlás. Magyarországon komoly problémát okozhat, ha a családi vállalkozások tulajdonosai nem elég ügyesen adják át utódjaiknak a stafétabotot. Ezek a cégek adják ugyanis a hazai vállalkozások több mint 70 százalékát, és foglalkoztatják az alkalmazottak csaknem 60 százalékát. A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) intézménye, a Családi Vállalat Akadémia nemrég felmérést készített, s ebből kiderült: a generációváltás előtt álló családi vállalatok tulajdonos-vezetői nem számolnak azzal, hogy esetleg egy „nem családtag” vezetőt vonjanak be az irányításba.

„A kutatásból látszik, hogy az utódjelölteket csak ritkán küldik pályájuk elején más cégekhez szakmai és személyes tapasztalatokat szerezni. Ez pedig azt támasztja alá, hogy a családi vállalkozások generációváltása, az átadás-átvétel folyamata fajsúlyosabb kérdés, mint amire korábban számíthattak az alapítók” – állítja Gelléri Péter, a Családi Vállalat Akadémia elnöke. A tulajdonos családok az interjúk során kivétel nélkül a sürgősség érzését fogalmazták meg utódlással kapcsolatos egyes teendőik, felelősségeik kapcsán. E kérdések rendezéséhez a legtöbbször szükségük van külső szemre és/vagy „family business” praktikák ismeretére. „Ezek hiánya olyan feszültségeket hagy a résztvevőkben és a rendszerben, amelyek a kényszerű utódláskor robbanáshoz vezethetnek, illetve akár a cég jelentős értékcsökkenéséhez” – teszi hozzá Gelléri Péter.

Egészen más a technológiai innováció bázisára épült és ma is alapvetően „innovációs meghajtású” cégek helyzete, ezek ugyanis a fenti szempontok mentén is számos vonatkozásban különböznek a többi cégtípustól. Ezeknél a vállalatoknál kisebb eséllyel pótolható az alapító műszaki zsenialitása alkalmas utóddal, a társaság átstrukturálása „nem innovációs meghajtású” céggé pedig a folytatás érdekében nehezen kivitelezhető. Arra vonatkozóan, hogyan kell háttérbe vonulni és családtagnak átadni a létrehozott vállalkozást, számtalan nemzetközi példa van.

Miközben az alapproblémák a nagy multinacionális cégek és a magyar vállalkozások között szinkronban vannak, az egyik legjelentősebb különbség az, hogy a nagy külföldi cégeknek már évtizedes, akár évszázados tapasztalatai vannak a generációváltás, az átadás-átvétel folyamatában – emelte ki lapunknak Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület elnöke. Ezek közül az egyik legfontosabb tapasztalat – és ezt már itt is látjuk, hogy mielőbb alkalmaznunk kell –, hogy a céggel kapcsolatos operatív, adott esetben stratégiailag fontos kérdésekben még az utódlás előtt dönteni kell, rendezni szükséges a vállalat ügyes-bajos dolgait, mert ha ez nem történik meg, azzal taposóaknára vihetjük magunkat. Erre is volt jelentős nemzetközi példa: a Porsche és a Volkswagen konfliktusa.

Jó példával tudnak szolgálni a nagy külföldi cégek abban is, hogy más országokban már a kezelési módszerek terén is van tapasztalatuk, a szóban forgó problematikának jelentős irodalma van, megvan mögötte a tudás a tanácsadói szinteken is, hiszen jó néhány generációval előrébb tartanak. Különbség, hogy ezekben a multinacionális cégekben a tulajdonos már rég a háttérben van, nem képviselteti magát napi szinten, inkább csak tulajdonosi szerepében „tetszeleg”, amely teljesen más, mint itthon a még összemosódott tulajdonosi-menedzseri szerepkör.

Érdekesség ugyanakkor, hogy ennek ellenére ahol válság van vagy átmeneti nehézség, gond adódik, ott abban a pillanatban megjelenik a tulajdonos az operatív szinten is, és egészen addig közvetlenül ellenőrzi a folyamatokat, amíg el nem hárul a „veszély”. Mindezeken túl fontos különbség a törvényi szabályozás is: a legtöbb külföldi országban már segíti a szabályozási környezet az érintett cégeket, itthon ez még várat magára. Mint ahogy az is, hogy Magyarországon a családi cégek többsége saját nevével fémjelezze magát. Itthon a családnév márkanévként még nem minden esetben jelentkezik, ezt szintén történelmi okokkal magyarázhatjuk. Fontos törekvésünk ugyanakkor – személyesen nekem is –, hogy a családnevünk ne a régi vállalkozó kifejezés negatív, pejoratív értelmezéseivel azonosuljon, hanem használhassuk családi vállalkozásunk márkaneveként is, hiszen a családi cég a legnagyobb érték a fejlett társadalomban. A témáról bővebben a manager magazin december–januári összevont számában olvashatnak. VG