Cégbedőlési rekorddal zártuk az évet - A legnagyobb vesztesek

Nem oldotta a feszültséget a 2009. október elsejével hatályba lépett, „újnak” nevezett csődtörvény: a csak kisebb részleteiben módosított a jogszabály nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A csődvédelem igen kevés esetben nyújt megoldást a pénzügyileg legyengült vállalatoknak, különösen akkor, amikor a vállalati hitelezés gyakorlatilag lenullázódik.

A cégvezetéstől és cégalapítástól eltiltott cégvezetők vidáman folytatják tevékenységüket többi vállalkozásukban, sőt órákon belül akár új céget is alapíthatnak – és alapítanak is. „A lánctartozás már a válság előtt hungarikum volt egyes ágazatokban, 2009-ben pedig általános üzleti modellé vált. A láncok elemei eleve beépítették a »tervezett veszteséghez« a nemfizetést” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten céginformációs kft stratégiai igazgatója.

Hozzáteszi: „Már amíg tudták. Mert ez sem tart örökké.” A válság miatt szűkülő piac és a lánctartozások együttes hatásaként 2010-ben már 17 420 cég, vagyis a megelőző évinél 17 százalékkal több vállalkozás került felszámolás alá. A tradicionálisan problémás építőipar mellett „kézenfekvő” vesztese a válságidőszaknak a gépjármű-kereskedelem, de olyan, egykor stabilnak számító ágazatok is megsínylették a válságot, mint az informatika vagy a nyomdaipar: mindkét területen megduplázódott az egy éven belül felszámolt cégek száma az elmúlt két évben.

A felszámolásokkal ellentétben a végelszámolásoknál valamiféle fordulat látszott kibontakozni 2010-ben. Az év első 9 hónapjában lényegesen nőtt azoknak a cégvezetőknek a száma, akik saját cégük megszüntetése mellett döntöttek, ám az utolsó negyedévben csökkenésnek indult a végelszámolások száma. „Nem teljesen egyértelmű, hogy határozott fordulatról beszélhetünk, hiszen jelentős különbségek figyelhetők meg egyes ágazatok között: a sok projektcéget foglalkoztató tevékenységek esetében az új cégek alakulásával együtt kell értékelni a változásokat”.

Az év elején még úgy tűnt, végre csökkenő tendenciát mutathat az új cégalapítások alakulása, és ez rá is fért volna a több mint 560 ezer működő vállalkozást számláló magyar gazdaságra. A második-harmadik negyedévben azonban újra egyértelművé vált, hogy nem hosszú távú trendről van szó, csupán átmeneti időszak volt a cégalapítási kedv visszaesése.

„Hiába indul meg idén a gazdasági növekedés, a kkv-kat csak késéssel érik el a kedvező hatások, így a felszámolások stagnálása vagy akár csak a válság előtti időszak növekedési ütemének stabilizálása már pozitívumként lenne értékelhető” – mondja az előttünk álló évről Csorbai Hajnalka. Szerinte ebben a nehéz időszakban felértékelődik a hazai cégek exportja (a fellendülés e téren már múlt évben is érzékelhető volt), így elengedhetetlen az ez irányú törekvések erős állami támogatása.