Üzleti kultúra némi korrupcióval

Az informatikai szektor hazai piaci viszonyait intenzív verseny, cégtudatosság és fogyasztói hűség jellemzi – derül ki a Transparency International (TI) Magyarország versenykultúra-felméréséből.

A válaszadók úgy vélik, hogy az első három legnagyobb szereplőé a piac fele, és részesedést döntően egymástól szereznek, azaz a piac mérete nagyjából állandó. Sok helyettesítője van a termékeiknek, és a beszállítók pozíciója nagyrészt gyengébb.

Az informatikai szegmenst ár- és technológiaverseny, valamint differenciálás jellemzi. A válaszadók ismerik a versenytársakat, a termékeket, és nagyrészt tisztában vannak azok áraival is, de többségük nem tudja, milyen árszint alá nem mennének már a riválisok.

A versenyelőnyöket rangsorolva a jelentés a termék- és a szolgáltatásminőséget, az innovációt, a rugalmasságot, az árat és a költségelőnyt emeli ki. Az üzleti kapcsolatokat a rugalmasság jellemzi. A cégek többsége a stratégia kialakításában részben vagy teljesen szabad kezet kap az anyavállalatától. A stratégia megvalósításában a negyedük részben, kétharmaduk pedig teljesen szabadon cselekedhet. A versenytársakkal leginkább szakmai rendezvényeken, tendereken, üzleti tárgyalásokon vagy kamarai, illetve szövetségi rendezvényeken találkoznak, a rangsor végén álló konkurensekkel egyéni összejöveteleket szerveznek.

A tendereken ugyanazok a cégek vesznek részt, és a válaszadók közel fele szerint nem jellemző a más uniós országból érkező pályázó. A felmérésben részt vevők nagy többsége (mintegy 95 százalék) nem fordult versenyhatóságokhoz az elmúlt tíz évben, és közel felük nem érvényesítené jogait polgári perben a versenysérelmek miatt elszenvedett károk okán. Ezt a számszerűsíthetőség vagy bizonyíthatóság nehézségeivel magyarázzák. A versenysértő üzleti gyakorlattal szemben alkalmazott pénzbírságok hazai nagyságát azok visszatartó hatása szempontjából a visszajelzők 59 százaléka nem találta megfelelőnek. A vállalkozások 85 százaléka egyetért a közbeszerzési kartellek ellen alkalmazott büntetőjogi következményekkel, pozitívan viszonyulnak a cégek, cégvezetők büntetőjogi szankcionálhatóságához.

A magyarországi informatikai cégek több mint felének vannak megfogalmazott versenyetikai elvárásai – igaz, írásban rögzített formában csupán csak 29 százalékuknak. A válaszadók 40 százaléka nem tudja, mit jelent az engedékenységi politika, 43 százalékuk volt csak tisztában azzal, hogy teljes bírságelengedéssel is járhat egy engedékenységi kérelem, harmaduk jelölte meg, hogy az mentesülési garanciával jár, ötödük a „kartelleket belülről számolja fel” válaszlehetőséget adta meg. Mint ismert, kartellügyekben az eljárás hivatalból történő megindítását engedékenységi kérelem benyújtása előzheti meg, illetve a már megindult versenyfelügyeleti eljárásban is nyújtható be ilyen kérelem. A versenytörvényben szabályozott engedékenységi politika – szigorúan meghatározott feltételek mellett – lehetőséget ad a kartellező vállalkozások számára a Gazdasági Versenyhivatallal való együttműködés esetén a versenyfelügyeleti bírság alól való mentesülésre.

Az engedékenységi politika kérdésében megosztottak a cégek. Húsz százalékuk szerint elősegíti az üzleti körülmények tisztulását, húsz százalékuk úgy véli, inkább megrendíti az üzleti bizalmat. A válaszadók fele tart attól, hogy versenytársai később megtorlással sújtanák engedékenységi bejelentése miatt, közel harmaduk ugyanakkor jobbnak tartja, ha tisztul a piac a bejelentése révén. Az IT-cégek 17-17 százaléka azonban nem tart a megtorlásoktól, s élne az engedékenysegi kérelemmel. További három százalék a benyújtás előtt várna néhány hónapot.

Arra a kérdésre, hogy előfordult-e olyan eset, amikor az adott céggel szemben a versenytársa számára hátrányos eszközhöz folyamodott, a válaszadók több mint 70 százaléka jelezte, hogy volt már ilyen üggyel dolga. Ezek egyben azt is kiemelték, hogy a hivataloktól, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottságtól nem várnak előrelépést ilyen esetekben, ezért inkább nem is fordulnak ilyen fórumokhoz, hanem közvetlenül igyekeznek rendezni a felmerült konfliktusokat. Kiemelik, volt olyan tender, ahol csak a látszat kedvéért pályáztattak más cégeket, holott a nyertes már előre eldöntött volt. A szakmai szövetséghez a kis- és középvállalatok nem tudnak eredménnyel segítségért fordulni, ha megpróbálják, többnyire nem járnak sikerrel.
Egyöntetűen versenyellenes magatartásként értékelik a piaci szereplők a kartelleket, az erőfölénnyel való visszaélést. Bár a versenyjogi szabályok a monopol vagy erőfölényes piaci pozíciót nem tiltják, a csak ilyen helyzetben lévő cégek visszaélésszerű magatartásait igen nagy arányban minősítették versenyellenesnek a válaszadók. Az állami vállalatok állami támogatását 44, az állami támogatásokat általában pedig 34 százalék minősítette versenyellenesnek.

A válaszadók 83 százaléka a cégek felső vezetői körébe sorolható. A versenykultúra felmérésében az információtechnológiai szektort a 264 megkeresett IT-cég közül 64 vállalkozás képviselte.

A válaszadók 83 százaléka a cégek felső vezetői körébe sorolható. A versenykultúra felmérésében az információtechnológiai szektort a 264 megkeresett IT-cég közül 64 vállalkozás képviselte. -->