Lassítja beruházásait a SPAR

Több okból is kifogásolja a kereskedelemre kirótt válságadót Feiner Péter, a SPAR Magyarország vezetője. Egyebek között azért, mert a nyereséges nagykereskedelem helyett a veszteséges kiskereskedelmet sújtja. A cég adóját az osztrák anyavállalat fizette ki, amely átgondolja, érdemes-e ide befektetni.

- Két hónapja lemondott az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elnöki posztjáról. Úgy tudom, azzal indokolta döntését, a különadó miatt kizárólag a SPAR Magyarország működtetésével akar foglalkozni. De úgy is lehet érteni, azért mondott le, mert a törvényalkotók nem vették figyelembe az OKSZ javaslatait.

Lemondásom csak annyiban kötődik a különadóhoz, hogy az extra teher miatt valóban megnövekedtek a tennivalók a SPAR-nál. Emellett sajnos nem marad időm a kereskedelmi szövetségre. Egyébként azt el tudom fogadni, hogy bizonyos nagy, erős ágazatok a szokásosnál nagyobb mértékben járuljanak hozzá a költségvetés rendbetételéhez. Azon azonban csodálkozom, hogyan került ezen ágazatok közé az élelmiszer-kiskereskedelem, sőt maga a kiskereskedelem. Az igaz, hogy a kereskedelem nyereséget termel: 2009-ben például 140 milliárd forint volt a szektor eredménye, csakhogy ez úgy oszlott meg, hogy a nagykereskedelmi vállalatok 170 milliárdos nyereségével szemben állt a kiskereskedelem 30 milliárdos vesztesége. Ezért javasolta az OKSZ – egyetértve az 500 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások válságadó-mentességével –, hogy az adókivetés módja arányosabb legyen, és hatálya terjedjen ki a nagykereskedelemre is. A politika valószínűleg az eredményesség alapján választotta ki a megadóztatandó szektorokat. A kereskedelmen belül nem a kiskereskedelemnél képződik az „extraprofit”, amit megadóztattak, hanem a nagykereskedőknél, ebbe beletartozik a gáz-, gyógyszer-, üzemanyag-nagykereskedelmén keresztül minden.

- Ugyanakkor a sávozás miatt mindössze hat cégre vetették ki a 30 milliárd túlnyomó részét, körülbelül 27 milliárdot.

A Tesco messze a legtöbbet fizette, 12 milliárd körül, a SPAR olyan hatot, és szintén jelentősebb összeget az Auchan, a Penny Market, a Lidl és a Cora. A 100 milliárdos nettó árbevételnél hatalmas ugrás van. Az alatt tizedszázalékokra rúg az adó, fölötte pedig a nettó árbevétel 2,5 százaléka. Ráadásul a törvény a társaságiadó-törvényre hivatkozik, és azoknak a cégeknek kell fizetni, amelyeknek közös a tulajdonosuk, így összevontan kell adózni. A magyar tulajdonban lévő versenytársaink – hiába csinálnak nagyobb forgalmat hálózati szinten –, mivel több önálló vállalkozás szövetségeként működnek, úgyszólván mentesülnek a nagymértékű adófizetés alól. Ez olyan versenyelőny számukra, amelyet a hozzánk hasonló tulajdonosi struktúrájú vállalatok semmiképpen sem tudnak behozni. Emiatt fordult 13, a különadó által érintett cég külföldi tulajdonosi köre Brüsszelhez, hogy ez rendben van-e az uniós jog szerint. Tegyük hozzá: a külföldi láncok magyar leányvállalatai által elért nagy árbevétel ugyan szépen hangzik, de abból még le kell számítani a kiadást is, azt az összeget, amelyet az áruért a beszállítóknak fizet.

- Nyilván ezért javasolták a törvényhozóknak október 17-én, hogy a különadó alapja a kereskedők valós teljesítményét kifejező árrés (az eladási és a beszerzési ár különbsége) legyen.

Igen, de sajnos nem fogadták el, ezért a SPAR az után a bevétel után is fizeti a 2,5 százalékot, amelynek jó részét az árucikkek vételáraként továbbadja a beszállítóknak. Tegyük hozzá ugyanakkor, hogy a hálózatunknak sosem volt olyan éve, amikor a forgalomarányos eredmény elérte volna a 2,5 százalékot.

- Akkor miből fizették be a hatmilliárdot?

A SPAR Magyarország Kft. tulajdonosa a hat országban tevékenykedő osztrák Aspiag csoport, amely az elmúlt 20 évben töredékét vitte ki akár osztalék, akár más címen annak, amennyit itt befektetett. Ezt az adót nem is tudtuk volna kifizetni az Aspiag anyagi segítsége nélkül.

- Ha így áll a helyzet, nyilván módosulnak a beruházási tervek is.

A tulajdonosnak három éven át évi 20 millió eurót kell a magyar költségvetésnek befizetni, ezért nyilván átgondolja: érdemes-e ide befektetni? Pedig voltak tervek, de most lelassulunk. Persze amenynyire lehet, folytatjuk az üzletek felújítását, főleg az egykori Plusz áruházak átépítését, és nyitunk is majd egyet-kettőt. De az például lekerült a napirendről, hogy még egy húsüzemet építsünk, azért csak a bicskei bővítésének lehetőségét vizsgáljuk. A bicskei húsüzemmel nem csak a hazai hálózatot szolgáljuk ki: tavaly kétmilliárd forint értékű magyar sertéshúst szállítottunk csehországi Interspar áruházakba, és a megrendelések alapján úgy látszik, az idén több mint kétszeresére emelkedik ez az összeg. De más magyar vállalatok termékeit is közvetítjük külföldre. Például a váci Pacific Óceán Tartósítóipari Kft. S-Budget lekvárt és SPAR Extra dzsemeket készít a szlovéniai és svájci SPAR részére. A Hajdú-Bihar megyében működő Dispomedicor Zrt. pedig az Aspiaghoz tartozó országokba – Ausztria, Csehország, Horvátország, Olaszország, Szlovénia – szállítja Pamina márkájú női higiéniai termékeit.

- A tavalyi katasztrofális időjárás miatt már hónapokkal ezelőtt emelkedő élelmiszerárakat jósoltak a mezőgazdasági termelők. Hogyan alakulnak a fogyasztói árak?

Élelmiszer-szállítóink már jelezték áremelési igényüket. Bizonyos alapvető friss élelmiszerek esetében – liszt, pékáru, hús, tej – 20-30 százalékkal magasabb árról is szó volt. Attól tartok, ha most elkezdődik az élelmiszerár-emelés, azt gondolják, a kereskedők a különadót a fogyasztókra hárítják. Valószínűleg az ellenkezője következik be, ugyanis anynyira éles a verseny, hogy mindegyik kiskereskedelmi cég a saját nyeresége terhére tompítani igyekszik az áremelések mértékét, hogy megtartsa a vevőit.