Díjazták a magyar pálinkákat

Elsöprő sikert könyvelhettek el a magyar pálinkák a mértékadó nemzetközi párlatversenyeken. A március elején megtartott bécsi Destillata díjátadóról összesen 120 éremmel térhettek haza a magyar főzdék, így összesítésben hazánk a harmadik helyet érte el a nemzetek között, Ausztria és Németország mögött. A magyar indulók 11 arany-, 44 ezüst- és 65 bronzérmet szereztek. Közöttük az úgynevezett nemzetgyőztes – 14 éremmel – az Agárdi Pálinkafőzde lett, a következő legtöbb díjat a Zimek Manufaktúra nyerte el (13 érem), de tarolt a Pap és Pap Kft. – Etyeki Czimeres Pálinkák (10) –, a Vitalis Kft. – Márton és lányai pálinkák (10) –, a Brill Pálinkaház Kft. (8) és a Gyulai Pálinka Manufaktúra Kft. (9) is. Utóbbi főzde a World Spirits Awardon is kitűnt a mezőnyből, hiszen két arany- és hét ezüstéremmel díjazták termékeit a versenyen, amelyen több mint 30 ország 70 gyártója vett részt.

„Komoly elismerések ezek, amelyek azt üzenik a világnak, hogy a magyar pálinkák minőségben megállják a helyüket a nemzetközi piacon, és bármely más párlattal felvehetik a versenyt” – mondta lapunknak Adamik Anikó, a 2008-ban alapított Gyulai Pálinka Manufaktúra ügyvezetője. Véleménye szerint a díjak mindenféleképpen annak a kezdetét jelentik, hogy előbb-utóbb külföldön is megismerjék és elismerjék a pálinkát, azonban hosszú út áll még a hungarikum előtt, hogy hasonló nemzetközi hírnévre tehessen szert, mint a whisky, a vodka, a tequila vagy a grappa. Többek között közös, egységes marketingre is szükség lenne az ügyvezető szerint, ehhez azonban a főzdék közötti összefogásra, valamint nagyobb állami mankóra is szükség lenne, ugyanis jelenleg a termelők nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy sokat költsenek promócióra.

„A minőséget termelő főzdék zömmel kisebb manufaktúrák, így a termelés volumene sem ad arra módot, hogy külföldre is szállítson a gyártó” – említett még egy akadályt Adamik Anikó, aki elmondta, hogy jelenleg még ők sem termelnek exportra, de a távlati terveik közt szerepel a külföldi megjelenés is. „Egyszerűen nincs kellő mennyiségű prémium minőségi pálinka az országban, hogy azzal nagy számban megjelenhetnének a magyar termelők a külföldi piacokon” – vélekedik hasonlóan Vértes Tibor, az Agárdi Pálinkafőzde Kft. ügyvezető igazgatója és főzőmestere. Először szerinte azt kell elérni, hogy minél több olyan termelő legyen a hazai piacon, aki képes folyamatosan a legmagasabb minőséget nyújtani. Hozzátette, hogy az értékesítésük elenyésző része, körülbelül 1-2 százaléka irányul exportra, hiszen a hazai piac bőven felszívja a termékeiket.

Szintén szűk keresztmetszet lehet a hazai gyümölcstermés – pálinkát ugyanis az előírások szerint csak magyar gyümölcsből lehet készíteni. A különleges vagy fajtatiszta, illetve adott földrajzi térségből származó alapanyagok esetén, mint például a fehéreper, a málna, már ma is előfordul, hogy nem elegendő az alapanyag. Az általánosan használt gyümölcsöknél (például szilva, barack) pedig a nagy mennyiségi igény miatt fordulhat elő, hogy egy rosszabb időjárású évben hiány léphet fel. „A tavalyi gyümölcsszezon kifejezetten rossz volt, így megfelelő alapanyag híján például megygyet nem is dolgoztunk fel. Ne feledkezzünk meg a gyümölcsfelvásárlási szempontból konkurens egyéb élelmiszer-ipari ágazatok (például gyümölcslékészítés) áruigényéről, illetve a gyümölcsexportról sem, amivel szintén csökken a pálinkához felhasználható alapanyagbázis” – mondta Adamik Anikó.

Az ital sikerét mutatja az is, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a kereskedelmi főzdék száma Magyarországon. „Ma 60-70 kereskedelmi pálinkafőzde működik hazánkban, közel kétszer annyi, mint 5-10 éve. A bérfőzdék száma 600-650-re tehető” – mondta az igazgató. A hungarikum értékesítésének azonban nem kedvezett, hogy az elmúlt két évben kétszer is megemelték a jövedéki adót, valamint áfaemelés is volt.

A szeptemberben legalizált házi pálinkafőzés piaci hatásait csak a 2011-es eladási statisztikák alapján lehet majd megbecsülni. Nehézséget okoz az is, hogy a pálinka marketingjére szánt állami támogatás folyamatosan csökken, az évekkel ezelőtti 80-100 millió helyett tavaly már csak 40 millió volt.

Az ital sikerét mutatja az is, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a kereskedelmi főzdék száma Magyarországon. „Ma 60-70 kereskedelmi pálinkafőzde működik hazánkban, közel kétszer annyi, mint 5-10 éve. A bérfőzdék száma 600-650-re tehető” – mondta az igazgató. A hungarikum értékesítésének azonban nem kedvezett, hogy az elmúlt két évben kétszer is megemelték a jövedéki adót, valamint áfaemelés is volt.

A szeptemberben legalizált házi pálinkafőzés piaci hatásait csak a 2011-es eladási statisztikák alapján lehet majd megbecsülni. Nehézséget okoz az is, hogy a pálinka marketingjére szánt állami támogatás folyamatosan csökken, az évekkel ezelőtti 80-100 millió helyett tavaly már csak 40 millió volt. -->