Még nincs vége a válságnak

Egytizedével esett vissza az építőipari teljesítmény az elmúlt év során, az építési-szerelési munkák értéke 1798,5 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 1979,8 milliárdos értékkel – állapította meg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) most elkészült összesítő értékelése.

Mint Koji László, a szervezet alelnöke lapunknak elmondta, nem meglepő a végső összegzés eredménye, hiszen az építőipari termelés mélyrepülése már több éve tart, s tavaly semmi jel nem utalt arra, hogy bármi is megmozdult volna az ágazatban.

A termelés volumene az év minden hónapjában alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában, s mindkét építményfőcsoport termelése kisebb volt az egy esztendővel korábbinál. Különösen fájdalmas a lakásépítések zuhanórepülésének kitartó tendenciája. Tavaly 20 823 új lakás épült, 35 százalékkal kevesebb, mint 2009-ben. A kiadott építési engedélyek száma 17 353 volt, ez 39 százalékos csökkenést jelent az előző évi adathoz képest.

A lesújtó képet tovább árnyalja, hogy az év második felének minden hónapjában folyamatosan csökkent mind az építőipari vállalkozások által megkötött új szerződések száma, mind a szerződésállomány volumene. A december végi szerződésállomány volumene 13,3 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 26,6, az egyéb építményeké – mint például az utak, vezetékek szerkezetkész építése – 1,9 százalékkal volt kisebb, mint 2009 végén.

A szakmai szövetség évről évre felméri azt is, hogy a különböző nagyságú vállalkozásoknak hogyan alakul a teljesítménye. Koji László elmondása szerint a gazdálkodási feltételek romlása erősen rányomta a bélyegét a cégekre, tavaly szinte valamennyinek csökkent a termelése, egyedül a 10-19 főt foglalkoztatók tapasztalták a teljesítmény szinten maradását. Egyébként – tette hozzá – továbbra is megmaradt az 50 fő alatti kisvállalkozások termelésben betöltött domináns szerepe az ágazatban: a kisszervezetek adják az építőipari termelés kétharmadát.

Összefüggésben a termelés mérséklődésével 2007-től a foglalkoztatás mértéke is minden évben jelentősen csökkent (2007-ben 8,3, 2008-ban 3,1, 2009-ben további jelentős, közel 10 százalékos mérséklődés következett be), 2010-ben a foglalkoztatottság az előző évi szinten ismétlődött. Vitathatatlan az is, hogy az építőipar fizetés szempontjából sem túl vonzó: az átlagkereset 153 003 forint volt tavaly. Ugyanakkor az országban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 202 576 forint volt. Ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 206 848 forintot ért el. Míg nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,4 (a versenyszférában 3,3) százalékkal haladták meg az előző évit, addig az építőiparban csupán 0,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek.

A szakember szerint a közeljövőben legfeljebb az állami infrastruktúra-bővítés jelenthet érdemleges keresletet az ágazat számára. Ezért is tartja fontosnak, hogy felgyorsuljanak – az elsősorban uniós forrásokból finanszírozott – ilyen jellegű beruházások. Az Új Széchenyi-terv keretében tervezett programok ugyan jelentős építési munkákat igényelnek majd, ám kedvező hatásuk csak késleltetve érvényesül az építőiparban. Az ÉVOSZ alelnöke összességében úgy látja: az ágazatban nincs vége a válságnak, a konszolidációra még várni kell.

Építőipari árak

Tavaly az építőipari termelői átlagárak 1,1 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél; a növekedés messze elmaradt a 4,9 százalékos inflációs szinttől. De az építőipari árnövekedés az előző négy évben egyszer sem érte el az infláció mértékét.