Az internetre tódul a reklámköltés
A kutatás során a nettó összegeket vették figyelembe, vagyis a vállalatok marketingbüdzséinek költése, nem pedig a médiabevétel alapján mérték fel a hazai piacot. Az elemzés megújított módszertannal készült és szélesebb kört vizsgált, mint eddig bármikor: új kategóriaként bekerült például az ambient (nem hagyományos kültéri reklám) is, emellett a korábbi gyakorlattal szemben most a szponzori pénzeket is beleszámolták az összesítésbe, a bartermegállapodásokat viszont már nem. Emiatt azonban csak korlátozottan lehet az előző évek eredményeivel összevetni a mostani adatokat. Ha a korábban nem vizsgált új elemeket nem veszszük figyelembe, akkor 2010-ben 161,7 milliárd forintos volt a reklámtorta, míg 2009-ben még 162,2 milliárd.
A legnagyobb szelet – körülbelül 40 százalékos – továbbra is a televíziós hirdetéseké, a reklámköltések összege azonban 3 százalékkal csökkent tavaly. Ez főleg a földi sugárzású adók visszaesésének tudható be, amit a kábeltévék bővülése sem kompenzált. A nyomtatott sajtóban elköltött összeg a 2009-es 50 milliárd forintról 12,6 százalékkal, 43,7 milliárdra esett 2010-ben – ha figyelmen kívül hagyjuk az összehasonlításban az ingyenes lapok korábban nem szerepeltetett 2,8 milliárdos szegmensét.
Egyedül az internetpiaci szegmens bővült tavaly – a nettó online reklámköltés elérte a 27,2 milliárd forintot. Novák Péter, az IAB Hungary elnöke elmondta, a netes hirdetéseken belül 14,8 milliárdot tettek ki a weboldalakon megjelenő display típusú reklámok, 7,48 milliárdot a keresőreklámok, az úgynevezett listing hirdetések (például apróhirdetések) részesedése 4 milliárd forint volt, az e-mailes reklámoké pedig 0,9 milliárdot tett ki. Mobilreklámokra 500 milliót költöttek tavaly a cégek. A trendekről megjegyezte, hogy a keresőhirdetések több mint 44 százalékkal nőttek.
Tavaly folytatódott a rádiós piac vesszőfutása, 12,8 százalékos csökkenés után 2010-ben 7,14 milliárd forint volt a reklámköltés. Megállt viszont a visszaesés a közterületi reklámok esetében, a piaci értéke az egy évvel korábbihoz hasonlóan 14,3 milliárd forint volt. Mint azt Somogyi Miklós, a Magyar Közterületi Média Szövetség elnöke lapunknak elmondta: a pozitív fordulat okai közt szerepel, hogy a rosszabb minőségű táblák többségét elbontották, a cégek egyre magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és folytatódott a szakma évek óta tartó tisztulása. Az idén enyhe növekedést várnak az új rendelet ellenére is, amely a közutak környezetében történő hirdetésekkel kapcsolatos szabályozást szigorítja. Ez utóbbi a reklámtáblák 2 százalékát érintheti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.