Mekkora élelmiszerár-emelkedés várható itthon?

A kiskereskedelmi forgalom volumene – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2011 márciusában 0,9 százalékkal mérséklődött, míg negyedéves szinten lényegében stagnált az előző év azonos időszakához képest. A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint a márciusi eladások 0,5 százalékkal elmaradtak az előző hónaptól – derül ki a KSH legutóbbi gyorstájékoztatójából.

A számok komoly csalódást okoztak, elemzők ugyanis az előző hónapokhoz hasonlóan növekedést vártak: a Bloomberg hét szakértő megkérdezésével összeállított konszenzusa 0,2 százalékos gyarapodást valószínűsített.

A mezőgazdasági termelőiár-színvonal 2010-ben jelentősen, 17 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, miközben az élelmiszerek fogyasztói ára ennél kisebb mértékben, 3 százalékkal nőtt. Az élelmiszerek fogyasztói ára az ezredfordulótól folyamatosan növekedett, 2010-ben 92 százalékkal haladta meg a 2000. évi szintet, az éves termelői áraknak viszont emelkedő és csökkenő periódusai is voltak, összességében fele akkora (46 százalékos) változással a 2000. évi árszinthez képest.

Éves alapon 47,5 százalékkal emelkedtek az agrárárak ez év februárban, amelyet főleg a növényi termékek 67,9 százalékos drágulása idézett elő a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az élő állatok és állati termékek ára csupán 13,3 százalékkal emelkedett. Legnagyobb mértékben a gabonafélék és az olajos magvak drágultak. A búza ára éves alapon 139 százalékkal kúszott feljebb, tonnája ez év februárban már 73 400 forintba került. Eközben a kukorica tonnánkénti ára 54 900 forintra nőtt, ez 81 százalékkal magasabb, mint 2010 februárjában. Az ipari növények termelői ára 35,7, ezen belül az olajnövényeké 61 százalékkal emelkedett a tavaly februárihoz képest.

Ezek a termékek alapanyagként szolgálnak számos élelmiszeripari végtermék számára, így várható lenne, hogy mindez előbb-utóbb átkerül a fogyasztói árakba. Ám az adatokból az világlik ki, hogy a fogyasztói áremelés sokáig részben elmaradt, részben nem követte az indokolható mértékben a termelői árak emelkedését. Természetesen a különböző termékcsoportok fogyasztói árai rendszerint késve követik az alapanyagok árát. Az élelmiszerek esetében ez rendszerint a hosszabb életciklusú termékeknél tipikus. Míg tehát a zöldségek, vagy a tej árában gyorsan jelentkezik az áremelkedés, a baromfihús esetében már lassabban, a sertéshús-árak esetében pedig gyakran akár egy év is lehet, mire számottevő árnövekedést el tudnak ismertetni a beszállítók a kiskereskedelemmel. Figyelembe véve az élelmiszerek ilyetén tulajdonságát, még így is az látszik az adatokból, hogy a fogyasztói árak tulajdonképpen nem, vagy nem megfelelően követik a termelői árakat.

Az is jellemző, hogy a fogyasztói árakon hosszabb ideig megfigyelhető egy-egy hullám, tehát egy termelői ármozgás késve, de rendszerint hosszabb ideig hat a fogyasztói árakon. A kristálycukor ára Magyarországon például 2010 végétől növekszik, a cukorrépa felvásárlási árának csökkenése mellett is. A kereskedelem nem csinál mást, mint hogy ott emel árat, ahol a feldolgozóipar átadása drágul, az erős árverseny miatt máshol erre nincs módja – szögezte le lapunknak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hozzátette: valóban megfigyelhető az, hogy legjobban a termelői árak nőnek, ennél kisebb mértékben emelkednek a feldolgozóipari árak, és a fogyasztói áremelkedés a legalacsonyabb mértékű.

A jelenlegi kiskereskedelmi visszaesés egyértelműen az árak növekedésével magyarázható – vélekedett a főtitkár. A nemzetközi környezetet figyelembe véve az élelmiszerkereskedelem egészében lassú árcsökkenést tart valószínűnek Vámos György, hozzátéve, hogy bizonyos termékek esetében még előfordulhat drágulás is, tehát ez a trend erős hullámzás közepette valósul meg.

Vámos György kifejtette: a kereskedelem messzemenően támogatja az élelmiszereket terhelő áfa csökkentését. A nagyon erős árverseny miatt nem kétséges, hogy ennek a lépésnek azonnal lenne árcsökkentő hatása, tévedés azt hinni, hogy a kereskedelem az ilyen különbözetet „lenyeli” – hangsúlyozta Vámos.

Az áfacsökkentés hatására az élelmiszerárak hullámzása természetesen nem szűnne meg, de alacsonyabb árak mellett történne mindez. És bár a költségvetésnek átmenetileg kiesése lenne, a növekvő fogyasztás, a kereslet egy részének belföldre való áttevődése és a mérséklődő feketekereskedelem miatt már középtávon kedvező lépés lenne a forgalmi adó csökkentése – mondta Vámos György.

Termelői és fogyasztói: eltérő indexek A mezőgazdasági termelői árak a termelőktől (továbbértékesítésre, feldolgozásra, fogyasztásra) vásárolt mezőgazdasági termékek átlagos árai, a fogyasztói árak pedig a háztartások (lakosság) által saját, fogyasztói felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások átlagos árai. Fontos körülmény, hogy a termelői árak áfa nélküli, míg a fogyasztói árak forgalmi adóval növelt értékeket tartalmaznak.