A hatalom próbája

A válság miatt sok cég hajtott végre úgynevezett minőségi cserét, amikor átszervezésekkel megvált a gyengébben teljesítőktől, s feladataikat olyanokra bízta, akik jobb, minőségi munkát végeznek, vagy épp olyanokat vettek fel helyettük, akik profibban, gyorsabban végzik el ugyanazokat a feladatokat. Csakhogy válság idején nemcsak megválni könnyebb a rossz dolgozóktól, könnyebb elveszíteni azokat is, akik remekül teljesítenek, s a konkurencia „levadássza” őket. Eileen McDargh amerikai professzor, több vezetésfejlesztéssel foglalkozó könyv szerzője nemrég öt holtbiztos tippet írt össze, amellyel bármelyik főnök elkergetheti a jó munkaerőt. Azt állítja, a legfontosabb szó a maradásra bírásra az „elkötelezettség”. Túl sok munkavállaló van, de sokszor elképzeléseik, kreativitásuk az ajtón kívül reked, ezért ha jön egy kicsivel jobb lehetőség, máris megválnak korábbi munkaadójuktól. A szakember szerint az alkalmazottak energiadugóját leginkább azzal lehet kihúzni, ha a főnök mindentudó és a többiek javaslatait semmibe veszi, vagy – még rosszabb – ha „lenyúlja” és a sajátjaként adja tovább. A második munkatársűző baki, ha a főnök nem ismeri el, hogy hibázott, csak másokat okol. Van egy szívet melengető mondás a régi idők mozijából, a Love Storyból: „A szerelem azt jelenti, hogy sosem kell azt mondanod, hogy sajnálom/bocsánat.” Amilyen rossz tanács ez egy meghitt párkapcsolathoz, olyan rossz, bugyuta ez az üzletben is. Mikor az ego és arrogancia átveszi a döntéshozásban a realitás helyét, a munkavállalók ijedten figyelnek. Egy hatalmas golfpálya építésének a költségeit meghaladták, mert a felső vezető elutasította az osztályvezetők érdemleges javaslatait, és ezreket költött el a tervezési hibák elkendőzésére – mondott példát Eileen McDargh.

Előbb cselekedj, aztán gondolkodj – ez a harmadik hiba. A kész, tűz, „csípőből tüzelj és gondolkodj később” célú megközelítések mind túl közhelyesek a „csináld most 24/7-ben” világunkban. Az eredmény katasztrofális lehet – különösen akkor, ha a cselekedetek eszköze az e-mail. Az e-mail jelentése ebben az esetben hiba és eszkaláció. Az a személy, aki meggondolatlanul, villámsebesen válaszol, anélkül, hogy alaposan végiggondolná a hangvételt és a terjesztési listán szereplő neveket, időt és energiát pocsékol járulékos károk okozására. Kritikus pont a cselekedet kimenetele. Több bölcsesség és megfontoltság kell az intézkedéseknél, tenni akarás a tétlenség helyett, és nem utolsósorban szemtől szembeni kommunikáció. Óriási malőr, ha a vezető létrehoz egy belső kört azokból, akikről azt hiszi, hogy kedvelik őt, s csak az ő véleményükre hallgat, a többiekkel szemben pedig visszaél a hatalmával. Mondj valamit és csinálj mást – ez az ötödik olyan vezetői hiba, amely miatt távozhat egy tehetséges beosztott. Egy dél-kaliforniai high-tech gyártó vállalat komoly elbocsátásokat jelentett be, amelyet a gyenge teljesítménnyel indokolt. Minden költségvetési tételt alaposan megvizsgáltak. A következő hétvégén a vezérigazgató a vezető menedzsmentcsapatot a Monarch Beachen lévő Ritz Carltonba vitte el, hogy gondolkozzanak el az új helyzeten. Őrült gyorsan szállingóztak el a munkavállalók a kicsit költséges „költségcsökkentő” intézkedés miatt. Vagy mi a helyzet azzal a szolgáltató céggel, amelyik a meetingeken kötelező részvételt vezetett be, de hagyta, hogy az egyik vezető tanácsadó csak akkor kerüljön elő, amikor ő „úgy gondolta”? Ha megbízható és jó működést szeretnél, akkor kérdezd meg a körülötted lévő embereket, mennyire jellemzők rád ezen viselkedési formák, és ha nem vagy boldog a kapott válaszokkal, akkor csinálj valamit másképp – tanácsolja a szakember. Ha egy vezető képes változtatni, akkor győztesen kerül ki a nehéz helyzetekből, és a vállalat is nyer.

Érdekes gondolkodásmód

A hatalom rossz, megrontja az embert, rossz cselekedetre csábít, bepiszkít – legalábbis ez derült ki egy korábbi kutatásból, amely vezetőket faggatott, hogy mit gondolnak a hatalomról. A Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézete és az OD Partner Kft. korábbi közös kutatása során öszszesen ötven 30–36 év közötti felső vezetőt, vállalkozót, illetve néhány középvezetőt kérdezett meg a hatalomhoz való viszonyáról. Az elemzésből kiderült: a hatalmat elsősorban morális értelemben s főleg pejoratívan ítélik meg a fiatal menedzserek. A megkérdezettek szerint mások kirúgása, uralkodás a többiek felett, azt tenni, amit saját kedvük diktál, vagyis csupa olyan dolgot jelent a hatalom, amely veszélyes. A hatalom néhányuk szerint ráadásul hiteltelenné is teszi a vezetőt. Az a főnök ugyanis, aki a pozíciójából fakadó erőre és jogosítványaira épít folyamatosan, az gyenge vezető, aki szakmai vagy személyes vezetői képességeinek a hiányát palástolja ezzel a végső eszközzel.