BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kifulladásig: az art mozik

Csökkenő nézőszámok, növekvő rezsiköltségek és teljesen eltűnt állami dotáció – a magyar artmozi-hálózatot a megszűnés veszélye fenyegeti.

Jobb később, mint soha. Megérkezett ugyanis az a 70 millió forintos gyorssegély a fővárosi művészmoziknak, amelyet még februárban különített el a Fővárosi Önkormányzat. Balassa Péter, a Cirko Film kuratóriumának az elnöke szerint az „utolsó utáni” pillanatban kapták meg a budapesti mozik az öszszeget, ugyanakkor elmondta: félő, néhány mozi ennek ellenére be fog zárni. Szerinte a fővárosban jelenleg a legnagyobb bajban a Vörösmarty és a Tabán van, de valamennyi filmszínház jelentős tartozásokat halmozott fel 2010 májusa, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) felszámolása óta, amikor az utolsó állami támogatások megérkeztek. (Az Európát már áprilisban eladta a Budapest Film.)

A fővárosi mozik a szerdán átutalt összegből ki tudják fizetni a legégetőbb számláikat, vagyis még próbálkozhatnak a túléléssel, vidéken viszont nagyobb a baj: eddig körülbelül tíz art mozi zárt be. Ezekben a városokban csak a plázamozik kínálata maradt, vagyis a nézők nem juthatnak hozzá a kortárs európai, de legtöbbször még a magyar filmekhez sem.
A kiszámítható működéshez Balassa Péter szerint elég lenne évi 250-300 millió forint, annyi, amennyit korábban az MMK adott normatív támogatásként a filmszínházaknak, valamint szükség lenne arra a 80-90 millió forintra is, amellyel eddig a filmforgalmazók működését segítették. „Ez a hazai kulturális intézmények – például a színházak – támogatásához képest igazán nem jelentős összeg” – jegyezte meg az elnök, aki szerint Európában általában a költségek egyharmadát állja az állam, egyharmadát az önkormányzat, és csak a maradékot fedezik a jegybevételek. Az átszervezési-felszámolási dömpingben eltűnt összegeket teremtette volna újra elő az az LMP-s javaslat, amely háromszázalékos kulturális járulékot vetett volna ki valamennyi mozijegyre. A befolyt pénz a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül jutott volna el az art mozikhoz. A javaslatot felkarolta az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága is, a pártok teljes egyetértésben terjesztették a parlament elé, ám néhány héttel később végül teljes csöndben, indoklás nélkül visszavonták a módosító indítványt.

Az art mozik helyzetét tovább súlyosbítja, hogy az elmúlt másfél évben a közönség mintegy ötöde eltűnt. Balassa Péter úgy véli, az évi ötszázezer látogatóból 350-400 ezer maradt; a csökkenés szerinte főleg a forgalmazás nehézségeivel magyarázható, a kevesebb filmmel, a promóció hiányával. „A módosított mozgóképről szóló törvény szerint az art mozik a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz tartoznak, de másfél éve a tárca nem tud kidolgozni semmilyen épkézláb koncepciót. Az általunk benyújtott javaslattal pedig nem foglalkoznak” – jegyezte meg az elnök. Balassa Péter szerint folyamatosan tárgyalnak a Magyar Nemzeti Filmalappal is, hogy legalább a 2010-es, már odaítélt támogatásokat – mintegy 250 millió forintot – utalják át. Úgy becsli, ha ezt az összeget „diszkontálják”, körülbelül 100-120 millió forint támogatás érkezhet.

A moziknak segítséget jelentene a digitális technikára való áttérés a 35 milliméteres kópiákról. A Nefmi szeptemberben írta ki 100 millió forint értékben a pályázatát, amelyre olyan filmszínházak pályázhattak, amelyek vállalták, hogy legalább 60 százalékban művészfilmeket játszanak. Végül kilenc mozi – két fővárosi és hét vidéki – nyert támogatást. „Ez így édeskevés. Az összes mozit digitalizálni kellett volna, mivel az artfilm-forgalmazók jelenleg nem forgalmaznak digitális kópiát. És emiatt a nyolc mozi miatt nem is fognak áttérni” – magyarázta Balassa Péter, aki szerint így éppen a modernizált filmszínházak lesznek kénytelenek áttérni a közönségfilmekre.

A főváros menti a menthetőt

A budapesti artmozi-hálózat megmentésére még februárban különített el a főváros hetvenmillió forintot. A döntés értelmében a Budapest Film Zrt. 33,33 milliót kap az általa működtetett három art mozi támogatására. A teremszámalapú elosztás szerint a Művésznek 16,66 millió, a Puskinnak 10 millió, a Toldinak pedig 6,66 millió forint jut. Ez a támogatás biztosítja a Puskin és a Toldi egy-egy termének a digitalizációjára benyújtott pályázat önrészét is.

A Budapest Mozi Közalapítványnak juttatott 36,66 millió forintos támogatásból 10 milliót az iskolai oktatáshoz kapcsolódó art mozis filmvetítésekre költhetnek, a maradék 26,66 millió forinton pedig a Vörösmarty (6,66), az Odeon (3,33), a Tabán (3,33), a Kino (6,66) és a Cirko mozi (6,66) osztozik.

A Budapest Mozi Közalapítványnak juttatott 36,66 millió forintos támogatásból 10 milliót az iskolai oktatáshoz kapcsolódó art mozis filmvetítésekre költhetnek, a maradék 26,66 millió forinton pedig a Vörösmarty (6,66), az Odeon (3,33), a Tabán (3,33), a Kino (6,66) és a Cirko mozi (6,66) osztozik. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.