Hátszél az agrártermelőknek

Mostantól 2015. június 30-ig nem kötelesek az agrárcégek visszasajtolni a földbe azt a termálvizet, amelyet termelésükhöz kapcsolódóan energia-előállításra használtak. A szerdán megjelenti kormányhatározat szerint ezen idő alatt azok a társaságok, amelyeknek még nincs visszasajtoló kútjuk, úgy is megkaphatják a termálvíz- hasznosítási engedélyt, hogy nincs visszasajtoló kútra létesítési engedélyük.

A kormányhatározat a területre vonatkozó rendelet felfüggesztése mellett 2020. december 22-ig hatályban hagyta a vizek hasznosítására, védelmére, kártételeinek elhárítására és a létesítményekre vonatkozó szabályozás alóli mentesítést is. Azt, hogy egyszerűsíteni kell a zöldberuházások szabályozását, a visszasajtolási rendszert pedig át kell alakítani, már a zöldgazdaság fejlesztési program is előírta. A most felfüggesztett szabályozás szerint ez évtől a hazai önkormányzatoknak és az agrárcégeknek az európai uniós elvárásokkal összhangban vissza kellene juttatniuk a földbe az általuk használt termálvizet. Ez ellen tavaly a több száz érintett agrárcégen belül főként dél-alföldi zöldség- és virágtermesztők tiltakoztak, ugyanis ebben a térségben van régebbi hagyománya a termálvízzel fűtött, fóliás gazdálkodásnak, és ugyanitt jellemző, hogy a kutak nem párban, vagyis visszasajtoló egység nélkül létesültek. Ezek a gazdák azt mondják, hogy a visszasajtolással járó költségek jelentősen rontanák a versenyképességüket, főleg, hogy szlovákiai és romániai riválisaikat nem sújtja hasonló szabályozás. Arra is hivatkoznak, hogy a víz visszajuttatását a talaj szerkezete sem teszi mindenütt lehetővé, máshol pedig a termelő kutak túl nagy sűrűsége az akadály.

A felhasznált termálvíz viszszasajtolása mögött környezetvédelmi és vízgazdálkodási megfontolások szólnak. Magyarországon ráadásul éppen a víz után egyre mélyebbre fúró dél-alföldi kutak hoznak fel olyan sok vizet, hogy visszasajtolás nélkül veszélybe kerülhet a víz pótlása.

A fenti kormányrendelet azonban nem a vízpótlás mérlegelése alapján született, hanem a mezőgazdasági termelők érdekében. A fenti panaszok mellett ugyanis más baj is van: mostanra leálltak az agrárcégek új termálvíz-beruházásai, mert nem indult újra az ezeket segítő KEOP támogatási rendszer sem. Igaz, termelő kút lefúrásához most is lehet igényelni 50 millió forintot egy FVM-rendelet szerint, csakhogy a visszasajtoló kúthoz már nem jár pénz.

Kifutó projektek

„Egy-egy termálkút lefúrása 150-250 millió forintba kerül, a visszasajtoló viszont műszaki okokból ennél jóval többe” – közölték lapunkkal a szakma egyik hazai kivitelező cégénél, a Brunnen Hőtechnikánál, amely már nemigen kap új megrendelést a mezőgazdaságból. A szakma hazai legnagyobbja, az Aquaplus – amely a tendereken főként a toplistamásodik szereplőjével, a Vízkutató és Fúróval mérkőzik meg – 100-200 milliós árral dolgozik. Az Aquaplusnál is megcsappantak az új megbízások, bár még vannak kifutó projektjei.