Nokia-leépítés: súlyos hatások lehetnek a régióban

Voltak ugyan előzményei, mértékét tekintve mégis meglepetést okozott a Nokia szerdai bejelentése, amely szerint a finn mobiltelefon-gyártó alkalmazottai több mint felét, 2300 ember küld el komáromi üzeméből. A cég reggeli közleménye szerint a vállalat termelési tevékenységének felülvizsgálata során – amit szeptemberben indított el a társaság vezetése – arra jutott, hogy hatékonyabb, ha a gyártás egy részét Ázsiába telepítik. Az átszervezés keretében a komáromi üzem mellett egy finn és egy mexikói egységben is jelentős leépítések lesznek, a három gyárban összesen 4000 munkahelyet szüntetnek meg.

Niklas Savander, a vállalat ügyvezető elnökhelyettese az ügyben tartott sajtótájékoztatón elmondta: a társaság tulajdonképpen az összeszerelési tevékenységet telepíti Ázsiába, és bár az európai gyárak a jövőben is fontos szerepet játszanak, ezentúl a fogyasztók kiszolgálásában kapnak majd nagyobb szerepet. Mindez azt jelenti, hogy a komáromi egység fő profilja a jövőben az okostelefonok európai fogyasztói igényeknek megfelelő testreszabása lesz, így többek között szoftverfejlesztést, a szoftverek telepítését, illetve bizonyos logisztikai tevékenységeket végezhetnek az üzemben.

Az elnökhelyettes jelezte: a termelés átalakítását a gyártási mechanizmusok megváltozása indokolta. Mivel az ágazat és így természetesen a Nokia beszállítóinak jelentős része már ázsiai, jelentősen növeli a cég rugalmasságát és sebességét az, hogy a jövőben az összeszerelést is a legnépesebb kontinensen végzik. Bár Niklas Savander külön kiemelte, hogy nem a költségek csökkentése volt az elsődleges cél, hiszen a mobilgyártás nem munkaerő-igényes tevékenység, szakértők szerint ennek ellenére minden bizonnyal szerepet játszott a finn cég döntésében, hogy Ázsiában jelenleg harmada a munkaerő költsége a hazainak.

Persze a piaci folyamatokra adott gyorsabb válaszok iránti igény is kellő indok lehet, különösen úgy, hogy a vezető pozíciójába kissé belekényelmesedett Nokia elmúlt esztendőkre jellemző piacvesztését épp az okozta, hogy a társaság igen lassan reagált a változásokra. A társaság globális piaci részesedése 2008-ban még 38,6 százalék volt, mivel azonban a cég igencsak lemaradt az okos- szegmensben konkurenseihez képest az elmúlt időszakban, ez a szám 2011 harmadik negyedévére 24 százalék alá csökkent.

A visszaesés különösen annak fényében lehet elkeserítő a Nokia számára, hogy a cég hanyatlását okozó okostelefon fogalmát tulajdonképpen a finn cég vezette be a piacra, s sokáig ezen a területen is vezetőnek számított a társaság. A vállalat okostelefon-operációs rendszere, a Symbian 2009-ban még a piac közel felét tudhatta magáénak, a Nokia pedig még ebben az évben több mint kétszer annyi okoskészüléket értékesített, mint jelenlegi két legnagyobb konkurense, az Apple és a Samsung. A finn cég azonban nem ismerte fel időben a Symbian gyengeségeit, aminek következményeként a konkurensek fokozatosan előretörtek.

A folyamat tavaly vált a Nokia szempontjából ijesztővé: a bár a vállalat csak a második negyedévben veszítette el vezető pozícióját az okospiacon, az utolsó negyedévben már az Apple és a Samsung is közel kétszer annyi ilyen készüléket értékesített, mint az egykori világelső.
A globális trendeknek megfelelően a Nokia árbevétele és eredménye hazánkban is csökkent az elmúlt években. A magyar leány 2010-es forgalma negyedével maradt el a két évvel korábbitól, más kérdés, hogy a cég árbevétele alapján még így is a harmadik legnagyobb vállalat Magyarországon.

Éppen ezért a további forgalomcsökkenést is maga után vonó leépítés bejelentését követően többen attól tartottak, hogy a Nokia döntésének a magyar GDP-re is igen komoly negatív hatása lehet: szakértők szerint azonban ettől nem kell tartani. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője lapunknak elmondta: a finn cég elsősorban az alacsony hozzáadott értékű tevékenységeket viszi Ázsiába, így a várható komoly árbevétel visszaesés ellenére GDP-t mindössze marginális mértékben, néhány milliárd forinttal csökkentheti az átszervezés. Ennek magyarázata, hogy az eddig a komáromi gyárban összeszerelt készülékekhez korábban is külföldről hozták az alkatrészeket, azaz a nettó export nem volt számottevő.

Sokkal érzékenyebben érintheti a Nokia döntése ugyanakkor Komárom térségének munkaerőpiacát, a gyártási tevékenységek elköltöztetése miatt ugyanis biztosan nem csak a a finn cég 2300 alkalmazottja veszíti el az állását: komoly leépítésre lehet számítani a gyár több beszállítójánál is. Közülük a Valid Technologies már néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy teljes komáromi tevékenységét felszámolja, és ennek keretében a 150 munkavállalóból 148-tól megválik.

Harmati Attila, a Valid Group általános operatív igazgatója, aki a csoport komáromi projektjét, illetve az ezért felelős leányt is felügyelte, a Világgazdaságnak jelezte: egyetlen partnerük, a Nokia január elején mondta fel a szerződést a céggel, amely így megrendelés nélkül maradt. A Valid Technologies egyébként 2006 nyara óta végezte a belső logisztikai tevékenységeket a Nokia komáromi gyárában, tavalyi árbevétele pedig meghaladta a félmilliárd forintot. Ráadásul mivel a Valid Group maradék két divíziója teljesen más területen ténykedik, és csak Romániában végez a csoport hasonló tevékenységet, az elbocsátott közel másfél száz embernek a csoport nem tud máshol munkát biztosítani.

Komoly kérdés az is, hogy mi lesz a Nokia 2300 utcára kerülő alkalmazottjával. A Nemzetgazdasági Minisztérium a bejelentést követően egyből kiadott egy közleményt, miszerint „sajnálják” a Nokia döntését, délután pedig már arról tájékoztattak, hogy a szaktárca és a komáromi egység vezetése közös munkacsoportot állít fel nehéz helyzetbe jutott dolgozók megsegítésére. Ebből a szempontból jó példaként szolgálhat Románia, amely tavaly került hasonló helyzetbe, mint most hazánk. A kolozsvári gyár bezárást szeptemberben jelentette be a Nokia, azóta azonban már három cég is bejelentkezett a finn cég helyére: az olasz DeLonghi és a német Bosch mellett a legfrissebb hírek szerint már a Tata Motors is érdeklődik a helyi kormányzatnál.

Érdekes kérdés egyébként az is, hogy a magyar kabinet menynyit tudott a Nokia terveiről. Niklas Savander úgy nyilatkozott, hogy csak kedden tájékoztatták a kormányzatot, és ezt támasztja alá, hogy tegnapelőtti évértékelő beszédében Orbán Viktor is azok között a vállalatok között említette a Nokiát, amelyek „tisztes haszon ellenében a magyaroknak munkahelyeket és a magyar emberek munkájával értéket teremtenek”. Némileg ellentmond ennek ugyanakkor, hogy értesüléseink szerint a gyártás áttelepítése már akkor eldőlt, amikor a Nokia tavaly szeptemberben a termelési tevékenység felülvizsgálatát bejelentette, s ezt követően már csak az volt a kérdés, hogy az egyes gyárakból hány embert küldenek el. Márpedig ha ez valóban így volt, a 4000 fős elbocsátásból 2300-zal részesülő Komárom vesztesként jött ki a gyárak versenyéből.

1999 Százmillió forintos zöldmezős beruházás keretében elindult a komáromi gyár építése.

2000 Az üzemben 2000 januárjában megkezdődött a termelés.

2002 A finn cég országonként és főbb üzleti partnerenként külön üzleti egységekre oszlott, így a hálózati üzletekért Magyarországon négy értékesítési igazgató lett a felelős.

2003 500 fős bővítéssel 2500 lett a létszám.

2004 Területét és kapacitását 50 millió eurós (13,1 milliárd forint) befektetéssel megduplázta. A gyárterület a bővítés után megközelíti az 50 ezer négyzetmétert.

2005 Létrehozták Budapesten a cég egyik regionális pénzügyi centrumát.

2007 Tízmillió eurós beruházással bővítették a komáromi telephelyeét, a szükséges létszámbővítéssel a dolgozók száma meghaladja 5300-at.

2008 Budapesti központtal egy új, délkelet-európai értékesítési egységet hoztak létre.

2009 A Nokia komáromi gyárában elkészült a cég Magyarországon gyártott 500 milliomodik mobiltelefonja.

2010 Bővítette budapesti központját a Nokia Siemens Networks.

2011 Aláírták a Nokia Siemens Networks munkahelyteremtő programjáról szóló megállapodást, melynek keretében a budapesti kutatás-fejlesztési központban 224 új, felsőfokú munkahely létesülhet.

2012 Elküldenek 2300 főt a komáromi gyárból.

1999 Százmillió forintos zöldmezős beruházás keretében elindult a komáromi gyár építése.

2000 Az üzemben 2000 januárjában megkezdődött a termelés.

2002 A finn cég országonként és főbb üzleti partnerenként külön üzleti egységekre oszlott, így a hálózati üzletekért Magyarországon négy értékesítési igazgató lett a felelős.

2003 500 fős bővítéssel 2500 lett a létszám.

2004 Területét és kapacitását 50 millió eurós (13,1 milliárd forint) befektetéssel megduplázta. A gyárterület a bővítés után megközelíti az 50 ezer négyzetmétert.

2005 Létrehozták Budapesten a cég egyik regionális pénzügyi centrumát.

2007 Tízmillió eurós beruházással bővítették a komáromi telephelyeét, a szükséges létszámbővítéssel a dolgozók száma meghaladja 5300-at.

2008 Budapesti központtal egy új, délkelet-európai értékesítési egységet hoztak létre.

2009 A Nokia komáromi gyárában elkészült a cég Magyarországon gyártott 500 milliomodik mobiltelefonja.

2010 Bővítette budapesti központját a Nokia Siemens Networks.

2011 Aláírták a Nokia Siemens Networks munkahelyteremtő programjáról szóló megállapodást, melynek keretében a budapesti kutatás-fejlesztési központban 224 új, felsőfokú munkahely létesülhet.

2012 Elküldenek 2300 főt a komáromi gyárból. -->