Soha nem látott felszámolási hullámmal nézünk szembe

A szakemberek szerint biztosra vehető, hogy 2012-ben minden korábbinál nagyobb cégbedőlési hullám söpör végig az országon. Januárban 1951 céggel szemben indult felszámolás, és csaknem kétezer vállalkozás végelszámolása kezdődött meg – ez 44, illetve 71 százalékos növekedés 2011 januárjához képest.

Az elmúlt két hónapban rendkívüli mértékben megnőtt a közzétett felszámolások és végelszámolások száma. 2012 januárjában 1951 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a cégbíróságok, ez 44 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és 41 százalékkal meghaladja az eddigi januári rekordot is, amit a válság első hullámában, 2009-ben regisztráltak. Újabb emelkedő trend kialakulását jelzi, hogy a korábbi időszak viszonylagos nyugalma dacára már decemberben is 49 százalékos növekedés volt tapasztalható.

A szakemberek már akkor is jelezték, hogy a NAV intézkedései miatt kényszer-végelszámolás alá került cégek felhalmozott adósságainak felszínre kerülésével komoly felszámolási hullám várható az idei évre. „Január és december az adó- és egyéb jogszabályok változása miatt mindig kritikus hónap. A múlt év adatai és a mögöttük álló folyamatok azonban most egy egész évre kiható, minden eddiginél nagyobb felszámolási hullámot vetítenek előre” – véli az adatok láttán Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

Feltételezését alátámasztják a végelszámolási adatok is: itt még gyorsabb ütemű az emelkedés, mint a felszámolásoknál. 2012 első hónapjában 1994 végelszámolás megindítását tették közzé, ez 71 százalékos növekedés az egy évvel korábbi értékhez képest. Itt is igaz, hogy a romló tendencia már decemberben megkezdődött, akkor 78 százalékkal több végelszámolás indult meg, mint 2010 decemberében.

A képet némiképp árnyalja, hogy mindkét mögöttünk álló hónapban rekordmagasságba szökött az új cégek alapítása is. Decemberben 7242, januárban 7166 új cégbejegyzést tett közzé a cégbíróság, ez azonban feltehetőleg annak tulajdonítható be, hogy most szigorították és drágították a cégbejegyzést. A sok új alapítás tehát részben „előrehozott beruházásként” értelmezhető, részben pedig az az oka, hogy megszűnt az egyórás cégalapítás lehetősége, ami gyakorlatilag kizárta, hogy a cégbíróságok érvényesíteni tudják a cégvezetéstől eltiltott személyekkel szembeni szankciókat. Nem zárható tehát ki annak lehetősége, hogy egy utolsó nagy roham indult az ügyeskedők részéről annak érdekében, hogy akár több cég alapításával tovább űzhessék játékukat, miszerint egy adósságot hátrahagyó céget bedöntenek, majd egy „szűz” vállalkozásban ugyanezt viszik végbe.

„Tény, hogy a fizetésképtelenségi eljárások és a cégalapítások ilyetén együttmozgása nem a véletlen műve. A piaci környezet nem magyarázza a felaprózódott, kényszervállalkozókkal terhelt magyar cégállomány további növekedését. A forint erősödése kedvező tendenciákat vetít előre, de éppen az exportdinamika ellen hat, a belső kereslet növekedésére pedig még biztosan várni kell” – véli Tóth Tamás.