Saját ürülékükben fürdő halak? - Az igazság a pangasius tenyésztéséről

Gyalog Gergő a Kosár Magazin számára készített cikkében sorra veszi a pangasiusszal kapcsolatban nyilvánosságra hozott híreket és álhíreket és bemutatja, a valóságban mit jelent az intenzív haltenyésztés és kell-e tartanunk attól, hogy fertőzött halat vásárolunk. Ami a nagy tömegben való tenyésztést illeti, termeléstechnológiai szempontból a faj egyik legfontosabb biológiai jellemzője a kettős légzés (hasonlóan például az afrikai harcsához), aminek köszönhetően a levegőből is képes oxigénhez jutni a hal, így jól tolerálja a vízben oldott oxigén alacsony szintjét és a gyengébb vízminőséget.

E tulajdonságnak köszönhető, hogy rendkívül intenzíven, nagy állománysűrűség mellett is tenyészthető, ami a termelői önköltség lefaragása szempontjából lényeges, hiszen a termelés intenzitására kevéssé rugalmas költségnemek – munkabér, vízmozgatás költségei, beruházási költségek, adminisztratív költségek, stb. – 1 kilogramm megtermelt halra vetítve elenyészővé válnak – mondta el a szakértő.

Miután ez a trópusi faj Vietnamban kizárólag a Mekong-deltában tenyésztik a folyó ágai melletti kb. 4 méter mély tavakban, ahol a víz hőmérséklete állandóan 25 Celsius-fok körül alakul, ezért nincsen szezonon kívüli időszak, ráadásul évi két ciklus is belefér a jelenlegi 5-7 hónapos áruhal-nevelési technológiába. Értelemszerűen ilyen kedvező klimatikus adottságok is komparatív előnyt nyújtanak más országok más halnevelő technológiáival szemben.
 
A termelők önköltsége az elmúlt években 0,8-0,9 dollár/kg körül alakult, mely magasabb táplálkozási szinten, azaz mindenevő és ragadozó fajok között példátlanul alacsony a világon. Az európai és amerikai piacokra fagyaszott filétömbökben érkezik a hal további feldolgozásra, átcsomagolásra, meglehetősen alacsony, 2-3 dollár/kg filé körüli áron, attól függően, milyen a halhús színe, illetve, hogy 10 vagy 20 százaléknyi jeget tartalmaz-e. (A fehér a legdrágább, árban alatta van a rózsaszín és a sárga.)
 
Az EU egyébként évi 200-250 ezer tonna filét importál Vietnamból, mely élősúlyra vetítve mintegy 0,5-0,6 millió tonna. Magyarország esetében az évi 3000-3500 tonna importált filé kb. 7000 tonnának felel meg élősúlyban, amely éves pontyfogyasztásunknak mintegy 70 százaléka, afrikai harcsafogyasztásunknak pedig négyszerese.

Antibiotikumokkal teletömött halak és ürülékben úszó példányok? Hogy mi igaz ebből, megtudhatja a cikk folytatásából