Benzinár-rekordok: Többen a tartalékokat is felszabadítanák

Mindenekelőtt az Egyesült Államokban okoz aggodalmat a választás évében a rekord üzemanyagár, amely gallononként közel 4 dollárt (80 eurocent) ért el. Többen a stratégiai tartalékok felszabadítását követelik a helyzet enyhítésére, hasonló vélemények hangzottak el legutóbb Nagy-Britanniában és Franciaországban is. A magas olajárak okait azonban ezzel aligha lehet megszűntetni - írja a Die Presse.

A hordónként akár 125 dolláros szinten elérő olajár nem a tényleges olajkereslet és a reális olajkinálat együttes hatásának a következménye.  Annál inkább az amerikai Fed és az Európai Központi Bank által biztosított pénzbőséggel magyarázható, ugyanis a friss dollárokat és eurókat nyersanyagokba fektetik be, felhajtva ezzel az árakat. Tovább erősíti a folyamatot az Irán elleni háborúval kapcsolatos bizonytalanság. Ha a Nyugat úgy dönt, hogy harcászati síkra tereli a konfliktust, ismét megugorhat a nyersolaj ára. A közel-keleti bizonytalansághoz hozzájárul Szíria is, ahol a nemzetközi közösség által elfogadott béketervet egyelőre nemigen hajtja végre az Asszad-rezsim.

„Fundamentális alapon egyáltalán nem indokolt a jelenlegi magas kőolajár, hiszen a tavalyihoz képest lassabb gazdasági növekedés miatt a kereslet csökkenése jellemző, ezzel egyidejűleg pedig az energiahordozók kínálata egyre bővül - köszönhetően részben az amerikai palagáz-kitermelés fokozásának. Annak oka tehát, hogy az energiahordozó ára tartósan magas szinten tud maradni, egyértelműen az iráni konfliktus generálta geopolitikai kockázatokban keresendő” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Az elemzői számítások azt mutatják, hogy 150 dollár körüli olajár már mintegy 0,5-1 százalékpontos lassulást eredményezne az unión belül, ez pedig a jelenlegi, stagnáló gazdasági növekedést tekintve igen súlyos következményekkel járna. A szakértő szerint egyelőre nem látszik a megoldás a közel-kelet ügyében, ezért további olajár-emelkedés várható.