Rétvári: Az átláthatatlan struktúrájú cégeket kizártuk a közbeszerzésből

Hogyan jelentkezik konkrétan a korrupció romboló hatása? – elsőként ezt összegezte Havas István az Ernst & Young vezérigazgatója, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke. Úgy például, hogy a korrupció gátolja a korrekt üzleti versenyt, közvagyont juttat magánszereplőknek, a köz fizeti meg bizonyos magánszereplők költségeinek egy részét, veszélyezteti a közerkölcsöt és az igazságosságokba vetett hitet.

A konferencia teljes programja megtekinthető itt

„A korrupció világjelenség, a legfejlettebb és a legfejletlenebb országokban is jelen van, sajnálatos módon globálisan az lett a siker mércéje, hogy ki mennyire ügyes” – állapította meg az AmCham elnöke. Az emberek ugyanis Magyarországon és máshol is a sikert nem a tudással, a tehetséggel és a szorgalommal, hanem az ügyeskedéssel azonosítják leginkább. Ez megjelent a közbeszédben is: míg korábban nem volt annál nagyobb sértés, mintha azt mondták valakire, hogy „Te hülye vagy!”, ma ez járja: „Te lúzer vagy!”

Korrupt az egész világ

A korrupció olyan szinten épült be a gazdaságba és társadalomba, hogy leküzdéséhez szinte példátlan összefogásra lenne szükség a civil szféra, a közigazgatás és a magánszektor között. Ezt emelte ki Biró Ferenc, az Ernst & Young igazgatója, aki cégük 2012-es globális jelentésének főbb megállapításait ismertette a tanácskozáson.

Szavaiból úgy tűnt, erre térségenként eltérő mértékben kínálkozik esély. Sokat elárul, hogy miközben Magyarországon 6, Közép- és Kelet-Európában 14 százalék akarja kivizsgálni a korrupciós ügyeket, Nyugat-Európában 29, globálisan 27 százalék, tehát lényesen nagyobb ez az arány.

Az Ernst & Young felmérése során a cégvezetők 58 százalék nyilatkozott úgy, hogy kiterjedt korrupciót tapasztal országában. Ami pedig a magyarországi helyzetről sokat elárul, hogy a nálunk megkérdezett 50 cég 84 százaléka erősebb szabályozási környezetet akar, szeretné, hogy az ellenőrző szervek hatékonyabb munkát végezzenek a korrupciós tranzakciók leleplezése érdekében.

Nem vagyunk rosszabbak, mint a többiek

„Nyugodjunk meg, nem vagyunk sokkal rosszabbak, sőt néhány dologban jobbnak minősülünk a közbeszerzéseknél előforduló korrupciót tekintve Európában, tehát igenis vannak szankciók a hazai közbeszerzési rendszerben, az új kbt. jó” – vigasztalta a tanácskozás résztvevőit Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Beszámolt arról, hogy például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerint a pénzintézet tagállamai közül Magyarországon a legjobb a közbeszerzési jogszabályi háttér minősége. Egyúttal bejelentette, hogy hamarosan elkészítik a közbeszerzési etikai kódexet, ezzel a Közbeszerzési Hatóság megteszi a magáét az összefogásban és abban is, hogy a korrupció elleni küzdelemben mindenkinek teljesítenie kell a maga feladatait. A közbeszerzés hatékony eszköz-e a korrupció ellen?

Erre a kérdésre nem adott egyértelmű választ Gajdos Róbert. Beszámolt viszont arról, hogy tavaly 1011 jogorvoslati eljárás volt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Ezek közül 487 esetben állapítottak meg jogsértést, s a határozatokkal kapcsolatban 164 esetben fordultak bírósághoz. Az elutasítás 31 volt, miközben új eljárásra mindössze kilenc esetben kötelezték a döntőbizottságot. Ez már az új körszerzési törvény és új közszellem eredménye Gajdos Róbert szerint.

A korrupció meglopja a közösséget

A korrupció meglopja a közösséget és az egyes állampolgárokat is, óriási kárt okoz a társadalomnak, rombolja az állami intézményekbe vetett bizalmat - hangsúlyozta Rétvári Bence közigazgatási államtitkár. Arról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, hogy tovább egyszerűsítik a közbeszerzési törvényt, már több - sikertelen - egyeztetési kísérletet tettek a pártfinanszírozás reformja ügyében és a kormány döntése értelmében átláthatatlan struktúrájú cégek immár nem vehetnek részt az állami közbeszerzésekben.

Egyúttal részletesen ismertette a kormány 2012-2014-re szóló közigazgatás korrupció-megelőzési programját, amely „új útra állíthatja a korrupcióellenes küzdelmet Magyarországon”. Az embereknek elegük lett a korrupcióból, ezt mutatja, hogy legutóbbi közvéleménykutatásuk során a megkérdezettek 76 százaléka nyilvánította korruptnak az egészségügyet, s ehhez közelítő minősítést kaptak a politikusok is.

Szüksége van a magyar gazdaságnak az EU-pénzekre, ezért drasztikusan gyorsítani kell a felhasználásukat – jelentette be a Világgazdaság mai konferenciáján Rétvári Bence. A konferencia egyik résztvevője azt firtatta, hogy valóban Lázár János lesz a felelőse ennek a területnek. Erre válaszolva cáfolta ugyanakkor az államtitkár azt, hogy Molnár Ágnes fejlesztési államtitkár ezért váltották volna le.

Egyúttal nem hagyott kétséget afelől, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek és a kormányzatnak fokozott erőfeszítéseket kell tenni a gyorsítás érdekében. Felrótta azt, hogy vannak pályázatok, amelyeket már rég ki lehetett volna írni, és az eddiginél több esetben mód lett volna 30 százalékos előlegfizetésre is. További kérdésre reagálva még egyszer megerősítette, hogy nem átlátható tulajdonosi struktúrájú cégek a kormány döntése értelmében nem juthatnak állami pénzekhez és nem vehetnek részt a közbeszerzésekben.