Tavaly jelent meg egy fiatal szegedi kutató tanulmánya, amely azt vizsgálta, kell-e önmarketing a végzős hallgatóknak. Összefoglalója szerint a tudatos önmarketing a következő stratégiai lépéseket foglalja magába:
1. Helyzetelemzés
Az önmarketing első lépéseként az egyén feltárja a munkaerőpiac jellegzetességeit, vizsgálja az álláslehetőségeket, a karrier-előrelépési lehetőségeket, a munkaköröket, a kezdő fizetéseket és a legígéretesebb iparágakat. Önelemzése keretében meghatározza saját maga kvalitásait (képzettség, műveltség, iskolán kívüli tevékenységek, díjak, elismerések stb.), piacképes jellegzetességeit (mag- és támogató tulajdonságok), illetve személyes jellemvonásait. (SWOT elemzés)
2. Önmarketingcélok felállítása
Az egyén felállítja hosszú távú karriercéljait: meghatározza, hogy 5–10 év múlva milyen pozícióban képzeli el saját magát. Definiálja rövid távú karriercéljait: milyen munkaterületen kíván elhelyezkedni, azon belül milyen munkakörben kíván dolgozni. A szituációanalízis alapján kiválasztja azt a legkedvezőbb aktuális álláslehetőséget, amely a leginkább illik a kvalitásaihoz, jellemvonásaihoz.
3. Célpiac-stratégia
A munkaerőpiac-szegmentálás a teljes piac – azaz azon cégek, amelyek megfelelő állást kínálnak – kisebb hasonló csoportokba osztását jelenti. Az ajánlott felosztás a cég földrajzi elhelyezkedése, mérete és típusa alapján történik. A szegmentálás után az egyén kiválasztja a célpiacot, mely azon hasonló vállalatok csoportja, amelyek részére közvetíti a pozicionálási és marketingmix stratégiáit. Koncentrált vagy differenciált marketinget érdemes alkalmaznia. A célpiac meghatározása után azonosítja azokat a vállalatokat, amelyek a célpiacba tartoznak, adatokat gyűjt a célpiacba tartozó cégekről és vezetőiről. Ezek az információk az interjú során hasznosak, segítik a kapcsolatépítést.
4. Pozicionálási terv
A pozicionálás keretében a pályázó meghatározza, hogy a választott célpiac miként lássa az ő kvalitásait, jellemvonásait, megpróbálja tudatosan elhelyezni egyéni jellegzetességeit a „vevők”, azaz a vállalatok fejében, arra törekszik, hogy olyan módon lássák őt, ahogyan azt ő szeretné. A pozicionálás során a versenytársaktól meg kell különböztetnie saját magát, ehhez például érdemes meghatározni egyedi piacképes kvalitásokat, jellemzőket.
5. „Termékfejlesztési” és bevezetési stratégia – Az Én Rt. bevezetése
A „termékbe” minden olyan tényező beletartozik, amelyet a munkáltató megkap azáltal, hogy egy bizonyos munkakörre alkalmazza a pályázót (kvalitások, piacképes jellegzetességek, személyes jellemvonások, külső megjelenés stb.). Termékfejlesztés során az egyén megpróbál minél inkább alkalmazkodni a célpiac igényeihez és elvárásaihoz.
6. Árpolitikai döntések
A pályázó meghatározza azokat az értékeket (fizetés, juttatások, továbbképzés), amelyeket elvár a munkaadótól cserébe a termékért (szolgáltatásaiért).
7. Csatornapolitikai döntések
A csatornapolitikai döntés lényegében olyan útvonal, amelyen a pályázó végighalad azért, hogy végül kapcsolatba lépjen azokkal a személyekkel, akik a munkahelyi alkalmazásáról, felvételéről döntenek.
8. Kommunikációs politika
A személyes kommunikációs politika elemei közé tartozik többek között a személyes márkapolitika, olyan klasszikus reklámeszközök, mint az internetes reklámozás például közösségi oldalakon, weboldalon, blogon stb., illetve olyan BTL eszközök, mint a PR, a személyes eladás, a direkt marketing és a rendezvények.
9. Értékelés és ellenőrzés
Az egyénnek át kell gondolnia, hogy az, amit az önmarketing segítségével elért, egyezik-e a rövid távú céljaival.
Forrás: Palásti Luca: Az önmarketing és a személyes márka szerepe a munkaerőpiacon, 2011
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.