Döntött a Tesco és a Lidl, örülhetnek a mobilosok

Ahogy arra talán számítani lehetett, nem emeli perc- és SMS díjait a július 1-jével bevezetett távközlési adó miatt a Lidl érdekeltségébe tartozó Blue Mobile. Grósz Jenő, a Lidl Magyarország igazgatóságának elnöke lényegében ugyanazzal indokolta a döntést, mint korábban a hasonló stratégiát követő, s a Blue Mobile-lal szinte egy időben piacra lépő Tesco: az idén februárban debütáló szolgáltató számára kiemelkedően fontos, hogy kiszámíthatóan alakítsa árait.

A Lidl bejelentésével elfogytak a kérdőjelek, hiszen mostanra a piacon lévő cégek mindegyike jelezte már, hogy mit lép a távközlési adó bevezetésére. Ez alapján érdekes kép rajzolódik ki: miközben a saját hálózattal rendelkező három nagy cég (a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone) árat emel, vagy már emelt is, addig az idén piacra lépő alternatív – más cég infrastruktúráját használó – szolgáltatók, azaz a Tesco és a Lidl lenyelik az új adót.

Bár elsőre akár meglepőnek is tűnhet, hogy épp a legkisebb ügyfélbázissal rendelkező vállalatok nem hárítják át a többletterhet a fogyasztókra, valójában a szolgáltatók fejlődésének ezen szakaszában – amikor kiemelkedően fontos a piacépítés – kifejezetten logikus lépés az árak szinten tartása – hívta fel a figyelmet Gyurcsik Attila a Concorde vezető elemzője.

A szakértő a Világgazdaságnak elmondta: Tesco és a Lidl egyaránt egy olyan piaci rést célzott meg, amit nagy szolgáltatók csak saját márkájuk leépítésével, jelentős árcsökkentésekkel és így eredményük visszaesésével érhettek volna el. Ezek a vállalatok ugyanis azokra a fogyasztókra lőnek, akiknek viszonylag egyszerű, és minél olcsóbb szolgáltatásra van szükségük, emiatt azonban kikerültek a nagyok látóköréből. Az ügyfélkör sajátosságai következtében ugyanakkor a Tesco és a Lidl nem igazán engedheti meg magának, hogy jelentősen emelje árait, vagy éppen többletterheit a vevőkre hárítsa.

A hazai mobilszektor szempontjából a következő hónapok nagy kérdése így mindenképpen az, hogy pontosan mekkora is az a piaci rés, amire a két kiskereskedelmi lánc rárepült, azaz mekkora részesedést hódíthatnak el a három nagytól. A kedvezőtlen gazdasági helyzet, a lakosság elkölthető jövedelmének csökkenése, illetve az árak emelkedése egyértelműen az újaknak kedvez, fontos azonban megjegyezni, hogy a Tesco és a Lidl térnyerését több dolog is hátráltathatja. Ilyen például, hogy a magyar fogyasztók váltási hajlandósága hagyományosan alacsony, illetve, hogy a vevők nagyobb része a mobilszolgáltatások esetében nem is különösebben árérzékeny. Ráadásul az alternatív szolgáltatók egyelőre csak feltöltőkártyás (prepaid) szolgáltatást kínálnak, miközben az igény láthatóan nő a komplex, különösen a mobilinternetet, és esetleg kedvezményes okos készülékeket is kínáló csomagok iránt – hívta fel a figyelmet Gyurcsik Attila. A Magyar Telekomnál például az első negyedévben már az ügyfelek negyede, közel 1,05 millió fogyasztó fizetett elő mobil szélessávú szolgáltatásra is, s ezek a fogyasztók a Concorde vezető elemzője szerint valószínűleg sokkal kevésbé nyitottak az új szereplők által nyújtott szolgáltatásokra.

Összességében azonban mindezek ellenére vitathatatlan, hogy – legalábbis piacszerzési szempontból – kifejezetten jókor indította meg mobil szolgáltatását a két kiskereskedelmi lánc, s ezt a cégek eddigi tapasztalatai is alátámasztják. Az egyébként a Magyar Telekom infrastruktúráját használó Blue Mobile tegnapi közleményében jelezte, hogy a szolgáltatás magyarországi működése eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s az értékesítés a kitűzött üzleti céloknak megfelelően halad.

Hasonlóan elégedett a rajttal a Tesco Mobile, amely működése első hónapjaiban a várakozásokat is felülmúló ütemben növelte ügyfelei számát. Reszkető Péter az 50 százalékban a kiskereskedelmi lánc, 50 százalékban pedig a Vodafone tulajdonában álló társaság vezérigazgatója a Világgazdaságnak már korábban jelezte, hogy a cég az első három hónapban több tízezres ügyfélkört épített ki. A cégvezető most lapunknak elmondta: a vevők igen jól reagáltak a vállalat azon döntésére is, hogy az nem hárítják át a távközlési adót a fogyasztókra, az árak szinten tartásának bejelentése óta ugyanis újabb 50 százalékkal ugrott meg a Tesco Mobile ügyfeleinek a száma.

Reszkető Péter hozzátette: a társaság továbbra is tervezi, hogy a prepaid mellett előfizetéses szolgáltatásokat is indít. Bár erre várhatóan csak a működés második évében kerül sor, az bővítés további fogyasztókat tehet elérhetővé a társaság számára, s ezzel újabb lökést adhat az ügyfélszám emelkedésének.

Nem lesz GVH-vizsgálat?
Szakértők szerint nem valószínű, hogy versenyhivatali eljárás indul a mobilcégek ellen a közelmúltban bejelentett áremelések miatt. Bár a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) korábban már indított olyan indokkal vizsgálatot, hogy bizonyos piaci szereplők egymással közel azonos időpontban módosítottak tarifáikon – tavaly például a hazai bankok jelzáloghitele-kamatemeléseit vizsgálták ilyen okból – most azonban számos dolog szól az eljárás ellen.
Egyrészt a mobiltársaságok nem egy időben emelték áraikat, hiszen miközben a Vodafone már az adó bevezetésétől, július elsejétől váltott, addig a Telenornál épp tegnap óta élnek az új tarifák, a T-Mobile pedig csak szeptember 1-jétől emel, másrészt a drágítás mértéke és módja is eltér az egyes cégeknél. Bár a feltöltőkártyás ügyfeleknél mind a három cég a percdíjakon változtat, az előfizetések esetében a Vodafone és a T-Mobile a csomagok árát emeli, míg a Telenor kapcsolási díjat vezetett be. Utóbbi különbségek egyébként a fogyasztók dolgát sem könnyítik meg, hiszen így nehezebben összehasonlíthatóak a tarifák.