Túl szigorú a magyar termék rendelet?

A kormány által is elfogadott jogszabály három kategóriát határoz meg. A „magyar termék megnevezés kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatokat tenyésztették.

Információink szerint a rendelet tartalmaz némi könnyebbséget ezen a téren: a csak exportból beszerezhető alapanyagokat, így például a sót és a borsot nem számítják bele a jogalkotók a többi alapanyag közé.
Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt. A harmadik kategória a hazai feldolgozású termékek köre. Ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek.

A rendelet nem teszi kötelezővé a kategóriák használatát, mindössze a tájékoztató szöveg önkéntes feltüntetésének szabályairól intézkedik, és nem kapcsol hozzá védjegy, vagy logó használati kötelezettséget. Erre azért volt szükség, mert amennyiben állami védjegynek minősült volna a kategória, az uniós jogot sérthetett volna.

„Rendkívül szigorúnak” tartják a lapunk által megkérdezett húsipari szereplők a kormány által elfogadott magyar termék rendeletet. A Világgazdaságnak egy név nélkül nyilatkozó, a húsipart jól ismerő szakértő kijelentette: „érdemes elgondolkodni majd a cégeknek azon, hogy akarnak-e élni ezzel az egyelőre nem kötelező rendszerrel. Ha ugyanis úgy döntenek, hogy igen, az jelentős problémákat, számos nyomonkövetési feladatot, új és nagyarányú adminisztrációs terhet jelent majd az élelmiszeripari vállalkozásoknak.”