A műszerek előre jelezték a gátszakadást? Ez történt a vörösiszap-perben

A vádirat szerint a gátszakadás talajtörés miatt következett be, ami számos okra vezethető vissza – például a nyolcvanas években rosszul választották ki a zagytározó helyét. Az ügyészség szerint azonban a katasztrófához az üzemeltetéssel kapcsolatos okok is hozzájárultak.

Fejes Péter ügyész például azt mondta, hogy a katasztrófahelyzetet már egy órával a gátszakadás előtt jelezték a műszerek, ám a társaságnál senki nem tett érdemi intézkedést, írja a Népszabadság.

Bánáti János, az elsőrendű vádlott védője a lapnak úgy nyilatkozott, hogy Bakonyi Zoltán, a cég vezérigazgatója nem ismeri el bűnösségét a vádpontokban. Szerintük az általuk idézett szakértői anyag homlokegyenest ellentmond a vádiratban idézett szakvéleménynek.

Az ügyész közlése szerint az ingatlanban keletkezett összes kár eléri a 3,47 milliárd forintot, a lakosság ingóságaiban 4,66 milliárdos kár keletkezett. Az állam által átvállalt közvetlen kár csaknem 23 milliárd forint, ügyintézés alatt van további 11 milliárd forint összegű kárigény. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről 10 milliárd forint polgári jogi igényt jelentettek.

Az ügyész szerint a katasztrófában a környezetkárosítás és a természeti károk mértéke jelentős: a Torna patak és a Marcal élővilága teljesen kipusztult, az iszapömlés több mint 550 hektár Natura 2000, fokozottan védett területet semmisített meg vagy veszélyeztetett.

A vádirat ismertetése után Magyar György, a sértettek jogi képviselője összesen több mint 380 millió forint összegű kártérítési igényt jelentett be, amelyet a bizonyítási eljárást követően pontosítanak. A tárgyaláson kilenc sértett is megjelent.