Mindennapi függőségeink

A szenvedélybetegségről a legtöbbször a szer alapú függőség jut eszünkbe, mint például az alkohol vagy drogfüggőség, az olyan viselkedésbeli addikciók is ide sorolandók, amilyen a túlzásba vitt számító- vagy játékgépezés, a munka- vagy vásárlásmánia. De tulajdonképpen bármitől függővé válhatunk – ezt a nem túl megnyugtató hírt Rácz József, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának Addiktológiai tanszékvezetője közölte, aki Mindennapi függőségeink címmel tartott előadást nemrég a Kutatók Éjszakáján.

Az olyan modern szenvedélyeink, amilyen az internetezés, azon belül is a facebook-ozás, vagy akár a mobiltelefon, esetleg a játékszenvedély - amelyről a játéktermek és elektronikus kaszinók közelmúltbeli promt bezárása kapcsán lehetett többször hallani –, azonban még mindig kevesebbeket szippantottak be, mint a jó öreg alkohol, dohány vagy akár csak kistestvérük, a kábítószer.

Az alkohol és a cigaretta ugyan egyre kevésbé divatos, a szenvedélybetegségek körében még mindig vezető helyet foglal el: a rendszeresen italozók számát félmillióra teszik, a férfiak harmada és a nők negyede dohányzik, a drogfogyasztók becsült száma néhány tízezerre tehető.

Az Amerikai Addiktológiai Társaság éppen egy évvel ezelőtt definiálta újra a függőség fogalmát, megállapítva, hogy az egy krónikus agyi rendellenesség, nem pedig egyszerű viselkedési probléma. Ez volt az első alkalom, hogy a szervezet hivatalosan kinyilvánította: a függőség több mint egy kémiai anyag vagy viselkedési szenvedély miatt bekövetkező kóros magatartás. Különösen veszélyes, hogy a szenvedélybetegségek gyakran kéz a kézben járnak (például a játékfüggőség az alkoholizmussal), de a betegekre jellemző a depresszió, és ennek folytán az öngyilkossági késztetés sem.

A tanszékvezető ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a függőség kialakulásában három tényező befolyásolja a személyiséget: genetika, a szűkebb családi környezet, illetve a tágabb szociális környezet. A szenvedély szorongást old, és minél korábban kezdődik az erős szorongás, az annál jobban gyengíti az egyén megküzdési stratégiáját.

Az addikció idővel a homloklebeny egyre nagyobb területét érinti, és mindinkább zsugorodik az a rész, ami megálljt parancsol. De nemcsak az agy okolható a függőség kialakulásában, hanem a kulturális közeg is, hiszen egy élménytársadalom függő jellegű viselkedést eredményez.

Petke Zsolt, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának munkatársa azt hangsúlyozta, különbséget kell tenni a feszültség és a szorongás között. A feszültség egy konkrét okkal magyarázható ideges állapot, míg a szorongás ennél jóval megfoghatatlanabb dolog, ezért nehezebben is leküzdhető.