A volt miniszter szerint nem tartható, hogy a GDP az időjárástól függ

A Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára ezt a kiskereskedelem korábbi árszabályozásával kapcsolatban jelentette ki. A kereskedelmi láncok korábban a magyar termékekre nézve hátrányos árpolitikát érvényesítettek, ezt párbeszéddel, és „jogszabályi ösztönzéssel” sikerült elviselhető mértékűre szorítani.

Feldman Zsolt az elmúlt évet értékelve kijelentette: bár az aszály miatt a mezőgazdaság termelési volumene jelentősen csökkent, a tavalyi „árrali” komoly mértékben hozzájárult ahhoz, hogy javítsa a növénytermesztők teljesítményét, még akkor is, ha a kései betakarítású növények komoly károkat szenvedtek az időjárás következtében. Feldman ugyanakkor hozzátette: fontos annak a hozzáadott értéknek a növelése, amelyet az állattenyésztés képvisel.

A helyettes államtitkár értékelte a 2012-es külkereskedelmet is, és kijelentette: a mezőgazdaságot tekintve a külgazdasági aktívum tavaly minden várakozást felülmúlt. Példaként említette azt is, hogy a hazai mezőgazdasági kivitel 83 százaléka az EU országaiba irányul.

A kormányzat céljai közt Feldman Zsolt a hazai élelmiszertermékek arányának 80 százalékra történő emelését, az exportteljesítmény 10 milliárd euróra emelését jelölte meg, utóbbiban 70 százalékra emelve a kész és félkész termékek arányát. Ennek érdekében a feldolgozóipart és a munkaintenzív ágazatokat, így például a kertészetet említette a helyettes államtitkár, mondván: a szóba jöhető erőforrások jelentős részét erre kell fordítani.

Dél-Amerika kezdi elfoglalni a világ mezőgazdasági termelésében a vezető szerepet – jelentette ki Raskó György a konferencián. Az agrárközgazdász kifejtette: az Európai Unió agráriuma mind a termelés, mind a kutatás-fejlesztés terén egyre inkább marginalizálódik. A pozícióvesztés minden mutató szerint tettenérhető – derült ki a Raskó által elővezetett számokból. Az elmúlt két évtizedben az EU élelmiszerexportja jelentősen zsugorodott az Egyesült Államok, valamint Brazília és Argentína javára. Dél-Amerika ráadásul támogatás nélkül éri el kiemelkedő eredményeit – hangsúlyozta Raskó.

Az Európai Unió támogatási rendszere rugalmatlan és kevéssé logikus – derült ki Raskó György előadásából, míg az USA támogatása döntően élelmiszersegélyezésből áll, a direkt kifizetések csupán 13 százalékot tesznek ki. Ráadásul az amerikai rendszer nem fizet támogatást, ha jelentősen javul a termelők pozíciója a világpiaci árak emelkedése miatt.

Nem tartható, hogy az ország agrár GDP-je az adott év időjárásától, például a tavalyi aszálytól függ – jelentette ki Nagy Frigyes, a Horn-kormány mezőgazdasági minisztere. Hozzátette: több lábon kell állni, ám a magyar agráriumra ez nem jellemző. „Ha van húsz hektárja, gabonát termeszt, ha van ötven vagy száz, akkor is. Ez az egy lábon állás nem tartható” – említett példát Nagy Frigyes, aki szerint már a szomszédban, Ausztriában is több tevékenységet végeznek a gazdák földjükön.

Pesszimista vagyok a magyar mezőgazdaságot illetően, csodafegyverről szó sincs – utalt a konferencia címére (Magyar agrárgazdaság – csodafegyver vagy leszakadó ágazat?) Németh Imre. A Medgyessy-kormány egykori agrárminisztere kifejtette: a politika óriási károkat tett a rendszerváltás óta. Ideológiák mentén folyik a harc, eközben pedig elfelejtjük a világ tendenciáit.

Az exminiszter hozzátette: „óriási problémának látom, hogy húsz éve nem tudunk közmegegyezésre jutni a mezőgazdaságot illetően, váltogatjuk az eszközöket, és a pénzeket, korábban esetleg hasznos kezdeményezéseket szüntetünk meg. Ezek az ellentmondások a Nemzeti Vidékstratégiában és a Darányi Ignác Tervben is tettenérhetők.”